Alsóörs

Alsóörs, a Somlyó-hegy oldalára épült ősi település, mára kiterjedt fürdőteleppel. Vendégváró üdülőhely hatalmas fövenystranddal, selymes vízzel, kényelemmel. Élményszerű látványt kínál az ősközség vöröskőből rakott patinás parasztportáival, régi házaival. A határban számos szőlőbeli borház, barátságos pince római kori alapfalakra épült. Már a középkorban kiváló, kedvderítő borok termettek itt. Azóta bányászták, faragták a faluhatárban a jellegzetes permi vörös homokkövet, s halászták szakértelemmel a halban gazdag balatoni vizeket. A lakosság tisztelettel őrzi múltjának emlékeit. Az 1848-as magyar szabadságharc alsóörsi hőseinek dicsőségét, Endrődi Sándor (1850-1920) híres költőnk kultuszát. Nagy becsben tartja XIII. századi gótikus és barokk stílusjegyekkel ékes, messze látszó templomát. A középkori gótikus udvarházat, ismertebb nevén a Törökházat. Nyaranta gazdag szórakoztató és kulturális program. Zenei események, képzőművészeti kiállítások, Balatonátevezés. Táncház. A sportcsarnokban és szabad téren különféle sportrendezvények. Szezon végén nagyszabású nyárbúcsúztató ünnepség. A vendégsokaság ellátásáról, kényelméről kempingek, hotelok, panziók, magánszálláshelyek, vendéglátó üzletek gondoskodnak. Magyaros konyhával és hagyományos magyar vendégül látással. A környék vonzó turistaparadicsom, ahol szintén élmény az idő múlatása.

URL: http://https://www.alsoors.hu/

Balatonfőkajár

Balatonfőkajár község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. Pannóniában római provinciában hadiút haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven ismerték.

URL: http://www.balatonfokajar.hu/

Berhida

A település már a rómaiak által is ismert volt, melyet a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) utalnak. A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Nemzeti Múzeumban található. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

URL: http://berhida.hu/

Küngös

Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 km-re, Veszprém megyében található. Küngös lélekszáma jelenleg 580 fő. Terveink nagy része a Balaton közelségére, s az eredeti falusi környezet, a mezőgazdasági kultúra fennmaradt hagyományainak bemutatásra épülő idegenforgalom, vendéglátás kibontakoztatását tartalmazza. Az alábbiakban településünk egyik legfontosabb jelenlegi, remélhetőleg jövőjét is meghatározó kezdeményezését szeretnénk ismertetni, „közhírré tétetni

URL: http://kungos.hu/

Noszlop

OSZLOP első hallásra kissé furcsán hangzó neve régi időket, elfeledett népi emlékeket őrzi. 1086 – 1235 közti okleveleken Nuztupe, Nuztup, 1349-ben Naztaph, 1488. Nozlop alakban előforduló helységnév, végül a szelídebb hanglejtésű változatban maradt meg, Noszlop. Nyelvészeink a szót nyugati szláv eredetűnek tartják, jelentése különleges: „ne engedj, ne hagyd magad”. Az itt élők nem engedték, nem hagyták el magukat a történelem nehéz, erőt próbáló korszakaiban sem. Sem a 1242-ben Dunántúlra zúduló tatár-támadás, sem a törökök átvonulása nem néptelenítette el Noszlopot. Noszlop legrégebbi birtokosa a helység nevét felvevő Noszlopy nemzettség lehetett. A falu határának egy része a bakonybéli apátság birtokában volt. Az 1542. évi királyi adóösszeírásban Nozlop helységben Csoron András volt a község legnagyobb birtokosa. 1678-ban már 32 ház állt Noszlopon a törökdúlás után, összefogással új harangot vettek a templom számára. A XVII. Század végétől külön írták össze a nemesi és a jobbágyi falut. A templomtól északra a Polgár-szeren a jobbágyok, ettől délre a Nemes-szeren a nemesek laktak. Ezt bizonyítja az 1742-ből származó fémpecsét – mely a település címerének az alapja – osztott mezőjű, jobb felén elhelyezett koronán, szabját tartó levágott könyöktő jobb kar- a nemesség, bal felén a hegyével felfelé fordított, élével kifelé néző, lebegő ekevas alatt sarjadó vetésre utaló öt-öt kis hegyes háromszögű levélke – a jobbágyság jelképe volt. A helyi nemesség egy része kényszerűségből szakmát tanul és már csak mesterségükből élnek. Az 1784-87. évi népszámláláskor 1251 tényleges lakost számoltak össze, Nagybogdány és Pölöskepusztát is beszámítva. Az 1848. évi forradalom és Szabadságharc, a negyvennyolcas törvények alapvető változást hoztak a falu életében, sok ellentmondással, nehézséggel, de megindult a polgári átalakulás folyamata. Az 1848-49. évi szabadságharcban a noszlopi ifjak bátran küzdöttek a hazáért, csak az utolsó hónapokban tértek ki a harcok elől, inkább az erdőben bujkáltak. Sokan a helységben ősbirtokos család sarjaként ismert, a forradalom után kivégzett Noszlopy Gáspár szabadcsapatához csatlakoztak. 1867-ben két bírája volt a községnek egy nemesi és egy polgári származású, ez a gyakorlat egyedülállónak minősíthető a környéken. Ezekben az időkben a községnek két vásártartási joga volt, elsőnek Szent György napján, másodiknak Teréz napján tartottak vásárt. A XIX század utolsó éveiben a környék előkelő úri családjainak társadalmi központja lett Noszlop, ahol körjegyzőség is működött. Ezekben az években sok noszlopi vándorolt a tengerentúlra, jött vissza az Amerikában gyűjtött pénzzel házat, földet, jószágot venni. Az első és második világháború megtizedelte a község férfi lakosságát. 1945 után Noszlop szövetkezeti központ lett, ami növelte a népesség megtartó erejét. De az urbanizáció erősebb volt és 1980-ig folyamatosan csökkent a település lakosság száma. Azóta a lakosság szám stagnál, az utóbbi évtizedekben a falu fejlődése erősebb lendületet vett. Napjainkban Noszlop mikrotérségi központ szerepet tölt be, oktatási, nevelési szociális alapszolgáltatási és közigazgatási társulás székhelye.

URL: http://www.noszlop.hu

Sóly

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. 1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki. A keltezés a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."

URL: http://soly.hu

Tés

A Keleti-Bakony legmagasabban fekvő lakott települése Tés; a 461 méteres magassággal országosan is az élvonalba tartozunk. A minket körülvevő fennsík is Tésről kapta a nevét. Itt élünk két megye (Veszprém és Fejér) határán alig nyolcszázan több mint 800 éve. Bár az idők folyamán többször elnéptelenedtünk, de valamiért mindig, újra és újra érkeztek vállalkozó szellemű telepesek. Szerepet játszhatott ebben a sajátságos természeti környezetünk. A fennsíkon mezőgazdasági tevékenység folyt és folyik ma is, ám ez a terület bükkös, tölgyes erdőkkel határolt, így egyszerre nyújtott megélhetést a földből és az erdőből élő családoknak.

URL: http://www.tes.hu/

Veszprém

Veszprém, a „Királynék Városa” elsősorban kiváló földrajzi elhelyezkedéséről (északról a Bakony, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a Veszprémi-fennsík határolja), valamint kiemelt történelmi szerepéről, több mint ezeréves múltjáról ismert. A város Veszprém megye közigazgatási központja, de tágabb értelemben az egész térség oktatási, tudományos, turisztikai és gazdasági központja, a fesztiválok és a kultúra városa. 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, 2019-ben pedig elnyerte az UNESCO Zene Városa címet. Veszprém évtizedes célja, hogy fenntartható, zöld, befogadó város legyen, ahol jó élni, ahová jó ellátogatni. Az Energetikai Stratégia 2010-2025 az első olyan dokumentum, amely a klímaváltozás kérdését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését helyezi a középpontba. A terv minőségét 2012-ben az Magyarországon elsőként hazai, majd európai Klímasztár díjjal ismerték el. A város rendelkezik rendszeresen felülvizsgált Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel (SECAP), amely vezérvonalat ad megvalósuló fejlesztéseknek. Hazai és Uniós források felhasználásával számos energetikai célú fejlesztést valósítottunk meg, Veszprémet immár minden irányban kerékpárutak kötik össze a környező településekkel. Zöld felületeink példaértékű kezelése 2019-ben ismét Klímasztár díjat hozott a városnak, ugyanebben az évben készült el a város Zöldfelületi Stratégiája .

URL: http://www.veszprem.hu

Veszprém Vármegye Önkormányzata

URL: http://vpvarmegye.hu