Tagtelepülések
Albertirsa
A városi rangot 2003-ban elnyert Albertirsa, Alberti és Irsa községek 1950-ben történt közigazgatási egyesítésekor alakult. A Pest megye déli részén található kisváros ún. „ingázó” település: munkavállaló lakóinak zöme naponta utazik (nagy többségében fővárosi) munkahelyére. Ugyanakkor, a legutóbbi évtizedek pozitív fejleménye, hogy mind több jelentősnek mondható foglalkoztatót találunk Albertirsán. A várost elsősorban kiváló közlekedési kapcsolatai (megközelíthetősége) és jó infrastrukturális fejlettsége teszi vonzóvá. Lakosságának lélekszáma huszonegyedik esztendeje növekszik, s jelenleg meghaladja a 12.600 főt.
Csömör
Érd
Érd lakosságszám tekintetében Magyarország évek óta legdinamikusabban fejlődő megyei jogú városa. A budapesti agglomerációban, Pest megyében található. Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város, az Érdi Járás székhelye. 75 ezer lakosával Pest megye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen olyan magyarországi város, amely egy megye legnépesebb településeként mégsem megyeszékhely. Alapterülete 60 km2, földrajzilag a települést és környékét a Mezőföldhöz sorolják. A mintegy 160 km2 kiterjedésű természetföldrajzi környezetetét hármasság jellemzi: alacsonyabb részei a Duna árterületén találhatók, amelyet délről a Mezőföld szélét képező Érd-Ercsi-hátság szegélyez, északi része pedig a Budai-hegységhez tartozik. Vonzáskörzetéhez sorolható Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Sóskút, Biatorbágy, Törökbálint és Diósd. A váro a főváros egyik legnagyobb területű alvóvárosa, a lakosság egy jelentős része ingázik a fővárosi munkahelye és az érdi otthona között, ezért bár két korszerű gyorsvasút pálya is átszeli a várost, komoly probléma a magas autóhasználat. Ezen felül az M6 és az M7 autópályák bevezető szakaszai, valamint az M0 körgyűrű is érinti a várost, ami miatt magas a zaj-és légszennyezettségi kitettség. A település jellege történelméből fakadóan tipikusan kertvárosias jellegű, azonban nem kifejezetten organikus fejlődéséből következően jelentős számú aszfaltozatlan útszakasszal és kevés közterülettel, közparkkal rendelkezik. A városban csak néhány kisebb ipari létesítmény található, erősebb a kereskedelmi és szolgáltató szektor jelenléte. A Duna menti város korábban sokat küzdött az árvízzel, jelenleg a hirtelen lezúduló csapadék kezelése, a viharos és forró napok, valamint a trópusi éjszakák növekedése jelentenek kihívást a hazai átlagnál jóval szelesebb városnak. Természetvédelmi szempontból komoly értéket képviselnek az országos védettséggel bíró Kakukk-hegy, a Sánc-hegy, valamint a Natura 2000-es természetmegőrzési területek, melyek közül kiemelkedik a Beliczay-sziget, a Fundoklia-völgy és az Érdi-fennsík.
Göd
Göd a fővárostól néhány kilométerre északra található, ahol ma már több mint 20 ezren élnek. A gödiek különleges városként tekintenek otthonukra, mert az átlagosnál is nagyobb zöldfelülettel rendelkezik. Ez a családbarát és élhető környezet vonzza igazán ide a fiatal generációt, amely a lakosság jelentős részét teszi ki. Göd több kisebb község összeolvadásából jött létre, közepén pedig egy nagy zöld park, a "Golfpálya" található. Itt lehetőség nyílik a sétára, kutyasétáltatásra, szabadtéri játékokra a lakosoknak. Az értékek megőrzése és a fenntarthatóság Göd Város Önkormányzata és a település lakossága számára is kiemelkedően fontos, ezért az önkormányzat klímavédelmi stratégiát dolgozott ki, ennek része például a közintézmények épületenergetikai korszerűsítése, közösségi napelempark létrehozása vagy az elektromos autókhoz kiépítendő töltőhálózat létesítése. Szintén a projekt részeként szeretnének energetikai adatbázist létrehozni, egy zöld közbeszerzési szempontrendszert kialakítani, és a városi zöldkatasztert aktualizálni.
URL: http://god.hu/
Kosd
URL: http://www.kosd.hu/
Kóspallag
URL: http://kospallag.hu/
Leányfalu
Leányfalu a Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna szentendrei ága között, a 11-es főút mellett, Budapesttől 27 km-re fekszik. Kiemelt üdülőterület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
Pilis
A Gerje-patak forrásvidékén, ahol a Gödöllő–Ceglédberceli-dombság találkozik a Duna–Tisza közi homokhátság síkjával, ott található e domborzati kettősséget tükröző kisváros. Budapesttől 45 kilométerre fekszik, a 4-es számú főút mellett. Rövid kitérővel elérhető az M5-ös autópályáról. A Budapest – Záhony vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik. Pilis területe 47,3 négyzetkilométer. Népessége közel 12000 fő.
URL: http://www.pilis.hu/
Pócsmegyer
Pomáz
Pomáz, a Pilis kapuja, páratlan adottságokkal rendelkezik. A főváros határában, a Dunakanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el.
URL: http://www.pomaz.hu/
Püspökszilágy
Szentendre
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó-járatokkal. Kedvelt kirándulóhely. A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút. Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben elérte a 25 000 főt.
Szokolya
Tápióbicske
A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták.
Tápiószentmárton
Az ország középső – Pest megye közép-keleti – részén elterülő tájat Tápiómentének nevezik. A Tápió vidéke sokarcú, változatos táj. Itt találkozik a Gödöllői-dombvidék az Alföld pereméhez tartozó, néhol homokbuckás síksággal. Ennek egyik jellegzetes települése Tápiószentmárton. Ősidők óta lakott hely. Nevét a település védőszentjéről, Szent Márton tours-i püspökről és később előtagként a Tápió patakról kapta. Ennek az Alsó-Tápió melletti településnek földjéből került elő a szkíta aranyszarvas. Itt született Kincsem a csodakanca (54 verseny – 54 győzelem). Talán itt állhatott egykor a hun fejedelem, Attila fapalotája is. A nagyközség természeti értékei is csodálatosak. Növényritkaságai: héricsek, kosborok, fehér zászpa.
Törökbálint
Vecsés
Vecsés 2009 januárjával csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A település addig is, és azóta is több olyan lakossági akciót szervezett és beruházást valósított meg, mely a klímabarát települések tevékenységi körébe illik. Az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni a település klímabarát tevékenységeit.
URL: http://vecses.hu
Zsámbék
Zsámbék Pest-megyében, a Zsámbéki-medence és Gerecse tájegység határolta területen található, éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval. Fellelhető itt kolostorrom, várkastély, zárdakert, tájház, műemléki védettségű, tájrehabilitáción átesett pincesor és egy vízimalom maradványa is. A Nyakas-hegy környezete helyi védelem alatt áll, mivel védett növény- és állatfajok otthona, a Malom tó fűzligetes környezete pedig ökológiai parkként funkcionál. A Városfejlesztési Stratégiába integrálták a fenntartható fejlődés céljait, valamint a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi Programját.
URL: http://zsambek.hu/