Tagtelepülések
Vajta
Vajta község a Közép-Dunántúli régióban, azon belül Fejér-megye Sárbogárdi járásában található. A lakosság száma 927 fő. A község egyik legszebb látnivalója a Zichy-kastély, amelyben ma bibliaiskola és konferenciaközpont működik. Vajta különleges értéke az ásványi anyagokban gazdag hévízfürdő is. Az önkormányzat célja olyan támogatói környezet működtetése, amely erősíti a közösséghez és a lakóhelyhez kötődést. A környezetre gyakorolt káros hatás csökkentése érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a zöld felületek megóvására és bővítésére, valamint a hulladékgyűjtés fejlesztésére. Ennek érdekében szelektív hulladékgyűjtő rendszer és kerékpárút kialakítása, valamint a Polgármesteri Hivatal energetikai felújítása is szerepel a jövőbeli tervek között.
URL: http://vajta.hu/
Aba
Aba városa a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megyében található. Tájföldrajzi szempontból a Mezőföld északi részén, a Sárvíz folyó völgyében fekszik. Településrészei Bodakajtor és Belsőbáránd. A település 2008-ban készítette el a Kék Óceán stratégiáját, mely az innovációs megoldásokat ötvözi a költséghatékony beruházások tervezésével. 2013-ban egy KEOP pályázat keretében napelemes rendszert helyeztek üzembe az óvoda és az általános iskola épületén, 49,35 kW teljesítménnyel, amelynek eredményeként évente 53 t-val csökkenthető a CO2 kibocsátás. A Hétszínvirág Óvoda energetikai felújításon is átesett, melynek részeként hőszigetelés és nyílászáró csere, valamint kondenzációs gázkazán alkalmazása történt meg. Ezen kívül az Aba Sámuel Általános Iskola és a Kultúrház is energetikai felújításon esett át. A polgármesteri hivatalra 2013-ban került fel a 39,95 kW-os napelemes rendszer. 2015-ben épült meg a több mint 800 m-es kerékpárút, mely rácsatlakozott az eddig meglevő 2,4 km-es szakaszhoz, a környezetbarát közlekedési módot erősítve. A Sárvíz-völgy mintaprojekt keretében a térség vízrendszere jelentős rehabilitáción esett át, ahol kármentesítés, a meder környezet helyreállítása és monitoring rendszer felállítása valósult meg.
URL: http://aba.hu/
Albertirsa
A városi rangot 2003-ban elnyert Albertirsa, Alberti és Irsa községek 1950-ben történt közigazgatási egyesítésekor alakult. A Pest megye déli részén található kisváros ún. „ingázó” település: munkavállaló lakóinak zöme naponta utazik (nagy többségében fővárosi) munkahelyére. Ugyanakkor, a legutóbbi évtizedek pozitív fejleménye, hogy mind több jelentősnek mondható foglalkoztatót találunk Albertirsán. A várost elsősorban kiváló közlekedési kapcsolatai (megközelíthetősége) és jó infrastrukturális fejlettsége teszi vonzóvá. Lakosságának lélekszáma huszonegyedik esztendeje növekszik, s jelenleg meghaladja a 12.600 főt.
Alsómocsolád
Alsómocsolád község 324 fős zsáktelepülés Baranya megye északi csücskében. Összeközművesített, távközlési, informatikai kapcsolatai korszerűek. Település-szerkezete falusias jellegű, családi házas beépítettségű. A községben biztosított az egészségügyi alapellátás, idősek nappali és bentlakásos ellátása, működik turisztikai komplexum és közösségi színtér. Közéletét 11 civil szerveződés színesíti. Az 1990-ben megtartott helyhatósági választásokat követően a községben megalakult az önkormányzat, és fokozatosan teremtett komfortosabb, élhetőbb települést lakói számára. A község fejlesztési terveinek kidolgozása és megvalósítás során fontos szempont a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés biztosítása. Célunk a helyiek felkészítése, ismereteik bővítése, megismertetésük a globalizáció hatásaival. Missziónk része szemléletformáló kampányok szervezése (pl. szelektív hulladékgyűjtés fontossága - „Legyünk válogatósak” akció), az energiatudatos működtetés, továbbá alternatív energiaforrások használata (napelemes rendszer a közintézményeken, szilárd biomassza felhasználása).
Alsóörs
Alsóörs, a Somlyó-hegy oldalára épült ősi település, mára kiterjedt fürdőteleppel. Vendégváró üdülőhely hatalmas fövenystranddal, selymes vízzel, kényelemmel. Élményszerű látványt kínál az ősközség vöröskőből rakott patinás parasztportáival, régi házaival. A határban számos szőlőbeli borház, barátságos pince római kori alapfalakra épült. Már a középkorban kiváló, kedvderítő borok termettek itt. Azóta bányászták, faragták a faluhatárban a jellegzetes permi vörös homokkövet, s halászták szakértelemmel a halban gazdag balatoni vizeket. A lakosság tisztelettel őrzi múltjának emlékeit. Az 1848-as magyar szabadságharc alsóörsi hőseinek dicsőségét, Endrődi Sándor (1850-1920) híres költőnk kultuszát. Nagy becsben tartja XIII. századi gótikus és barokk stílusjegyekkel ékes, messze látszó templomát. A középkori gótikus udvarházat, ismertebb nevén a Törökházat. Nyaranta gazdag szórakoztató és kulturális program. Zenei események, képzőművészeti kiállítások, Balatonátevezés. Táncház. A sportcsarnokban és szabad téren különféle sportrendezvények. Szezon végén nagyszabású nyárbúcsúztató ünnepség. A vendégsokaság ellátásáról, kényelméről kempingek, hotelok, panziók, magánszálláshelyek, vendéglátó üzletek gondoskodnak. Magyaros konyhával és hagyományos magyar vendégül látással. A környék vonzó turistaparadicsom, ahol szintén élmény az idő múlatása.
Ásotthalom
Balatonberény
Balatonberény, a települést körülölelő hatalmas nádasnak és fáknak köszönhetően, a természet kínálata csend és nyugalom szigete. Ideális célpont a hétköznapi mókuskerék és a világ zajának kipihenésére. Speciális elhelyezkedése révén minőségi kínálatot nyújt a kultúra és a kirándulás szerelmeseinek is. Balatonberény a Balaton déli partjának legnyugatibb települése, a Kis-Balaton tőszomszédságában, a Zala folyó torkolatától néhány kilométerre fekszik. Az M7-es autópályától, a sármelléki repülőtértől, valamint a balatonszentgyörgyi vasúti csomóponttól csak néhány kilométerre található. fiataloknak_mb
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. Pannóniában római provinciában hadiút haladt rajta keresztül, amelyen később III. Henrik német császár is hadba indult I. Endre ellen és 1050-ben már pontosan meghatározták a település helyét az akkori térképeken. A települést a tatárok és a törökök is feldúlták és megsemmisítették. Első írásos emléke 1086-ból származik, amikor is Villa Quiar néven ismerték.
Bátaszék
Bátaszék város Tolna megye déli részén helyezkedik el, lakosainak száma 6500 fő, idén 875 éves a település.
URL: http://bataszek.hu/
Bátya
Berhida
A település már a rómaiak által is ismert volt, melyet a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) utalnak. A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Nemzeti Múzeumban található. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.
URL: http://berhida.hu/
Bezi
Bodajk
Budapest Főváros Önkormányzata
URL: http://budapest.hu
Budapest I. kerülete
Budapest III. kerülete
Keleten a Duna, Budapest IV. kerülete és a XIII. kerület határolja. Délen és délnyugaton a II. kerület, északnyugaton Solymár és Üröm, északon Budakalász a szomszédai. Területéhez tartozik az Óbudai-sziget is. A kerületet domborzati szempontból élesen kettéosztja a Bécsi út – Aranyhegyi út – Dózsa György utca tengely. E vonaltól nyugatra (a temetőt kivéve) a Budai-hegység és a Pilis domborulatai kezdődnek. Keletre viszont sík területet találunk, amelyet a Duna legnagyobb áradásai gátak híján jelentős mértékben elöntenének.
URL: http://obuda.hu/
Budapest VIII. kerülete
Budapest X. kerülete
Budapest XI. kerülete
A főváros nyugati kapuja, Budapest XI. kerülete 2005-ben vette fel az Újbuda nevet. Területe 33,47 km2, nagyságával Budapesten területileg a nyolcadik, ám a mintegy 150 ezres lélekszámát tekintve a legnépesebb kerület. Újbudának öt természetvédelmi területe van: országos védelem alatt áll a szabadon látogatható Gellérthegy Természetvédelmi Terület és a nyitvatartási idő szerint látogatható Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület, helyi védelem alatt áll a szabadon látogatható Budai Arborétum és Rupp-hegy Természetvédelmi Terület, illetve az engedéllyel látogatható Kőérberki szikes rét Természetvédelmi Terület.
URL: http://ujbuda.hu/
Budapest XII. kerülete
A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék méreteit és lakosságát tekintve a budapesti középmezőnyben található. A kerület a főváros területének 5,1%-án helyezkedik el, lakosainak száma majdnem eléri a 60.000 főt.
Budapest XIII. kerülete
A XIII. kerületet alkotó Újlipótváros, Angyalföld, Vizafogó és Göncz Árpád Városközpont 12 négyzetkilométeres területen fekszik, lakossága ma már meghaladta a 120 ezer főt, így Budapest negyedik legnépesebb kerülete. A korábban iparáról ismert városrész az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult, élettel teli, modern nagyvárosi külsőt és hangulatot öltött magára. Ma itt működik az ország 200 legnagyobb vállalatának a tizede, amelyek a budapesti GDP-nek nagyjából 10 százalékát adják. A klímavédelmi célok megvalósítása során a kibocsátás-csökkentés mellett törekszünk a gyakorlati példamutatásra, valamint e szempontok összekapcsolására az Önkormányzat olyan hagyományosnak tekintett értékeivel, mint a szociális érzékenység és a szolidaritás. Az Önkormányzat úttörő vállalkozása volt a 100 önkormányzati bérlakást magába foglaló Passzívház létrehozása, amit a 12 csoportos Meséskert Óvodának, az ország első „passzívház” technológiával készült jelentős intézményének megépítése követett.
Budapest XIV. kerülete
A Zuglóban élő emberek is egyre komolyabban szembesülnek a klímaváltozás hatásaival. A szakemberek szerint egyre több lesz a forró nap, egyre szárazabb lesz a klíma, és gyakrabban fordul majd elő, hogy hirtelen zúdul le hatalmas mennyiségű csapadék. A kiváltó okokat csökkenteni kell, de bekövetkező változásokra fel is kell készülni.
URL: http://www.zuglo.hu/
Budapest XVI. kerülete
Budapest XXII. kerülete
Celldömölk
Celldömölk Magyarország nyugati részén, Vas megyében fekszik: Bécstől 150, Pozsonytól 147, Budapesttől 182 kilométer távolságra. A közúti megközelítésen kívül jelentős a város szempontjából, hogy Celldömölk személy- és áruforgalmi vasúti csomópont. A város közigazgatási területe – külterülettel, belterülettel és a Ság hegy Celldömölkhöz tartozó területével együtt – közel 5200 hektár. Lakosainak száma 11,5 ezer.
Cigánd
URL: http://cigand.hu/
Csömör
Domaszék
Dunapataj
A település címere balra dőlő, aszimmetrikus kerektalpú tárcsapajzs, melynek egyszerű, fekete a kontúrvonala. A pajzs alapszíne kék. Ebben lebeg az aranybarna csonkolt faág, melynek két oldalhajtása szintén csonkolt. Az ág átlósan helyezkedik el a pajzsban, és a csonka pajzsszeglet felé mutat. A jobb oldali hajtás tövéből ered egy zöld (hársfa)levél, mely az ép pajzsszeglet felé mutat. A faág nem homogén egyszínű, hanem fahatásúra színezett. A levélen erezet látszik. Dunapataj címere több száz éves múltra tekint vissza, és a település egykori földesuraival, a Paksy családdal hozható kapcsolatba. Dunapataj Budapesttől délre kb. 103 km-re, Kalocsától északra cca.: 15-km-re elhelyezkedő, közel 3337 lelket számláló település. Történeti múltja igen színes, ezt bizonyítják templomai, régi épületei, lakóházai és a -Pataji Múzeum- is. A település természeti értékekben szintén gazdag. Ide tartozik az 1976 óta védett Szelidi-tó, a meszes-szódás jellegű Miklapuszta és a Duna ezen részén található holtág és szigetek. Mivel a település természeti és építészeti értékeiben gazdag, ezért nagy hangsúlyt kap az idegenforgalom. A turizmusban legnagyobb szerepe a Szelidi-tó üdülőterületének van, de egyre jellemzőbb a faluturizmus is, amellyel a helyi jellegzetességeket, népszokásokat széles körben ismertetni tudjuk. A rendszeresen megrendezett nyári és őszi rendezvények már hagyományt jelentek Dunapataj életében, mellyel színes népszokásaink bemutatásra kerülnek.Az önkormányzaton kívül több egyesület és alapítvány tevékenykedik a település fejlődése, jövője érdekében.
Érd
Érd lakosságszám tekintetében Magyarország évek óta legdinamikusabban fejlődő megyei jogú városa. A budapesti agglomerációban, Pest megyében található. Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város, az Érdi Járás székhelye. 75 ezer lakosával Pest megye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen olyan magyarországi város, amely egy megye legnépesebb településeként mégsem megyeszékhely. Alapterülete 60 km2, földrajzilag a települést és környékét a Mezőföldhöz sorolják. A mintegy 160 km2 kiterjedésű természetföldrajzi környezetetét hármasság jellemzi: alacsonyabb részei a Duna árterületén találhatók, amelyet délről a Mezőföld szélét képező Érd-Ercsi-hátság szegélyez, északi része pedig a Budai-hegységhez tartozik. Vonzáskörzetéhez sorolható Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Sóskút, Biatorbágy, Törökbálint és Diósd. A váro a főváros egyik legnagyobb területű alvóvárosa, a lakosság egy jelentős része ingázik a fővárosi munkahelye és az érdi otthona között, ezért bár két korszerű gyorsvasút pálya is átszeli a várost, komoly probléma a magas autóhasználat. Ezen felül az M6 és az M7 autópályák bevezető szakaszai, valamint az M0 körgyűrű is érinti a várost, ami miatt magas a zaj-és légszennyezettségi kitettség. A település jellege történelméből fakadóan tipikusan kertvárosias jellegű, azonban nem kifejezetten organikus fejlődéséből következően jelentős számú aszfaltozatlan útszakasszal és kevés közterülettel, közparkkal rendelkezik. A városban csak néhány kisebb ipari létesítmény található, erősebb a kereskedelmi és szolgáltató szektor jelenléte. A Duna menti város korábban sokat küzdött az árvízzel, jelenleg a hirtelen lezúduló csapadék kezelése, a viharos és forró napok, valamint a trópusi éjszakák növekedése jelentenek kihívást a hazai átlagnál jóval szelesebb városnak. Természetvédelmi szempontból komoly értéket képviselnek az országos védettséggel bíró Kakukk-hegy, a Sánc-hegy, valamint a Natura 2000-es természetmegőrzési területek, melyek közül kiemelkedik a Beliczay-sziget, a Fundoklia-völgy és az Érdi-fennsík.
Felsőnána
URL: http://felsonana.hu
Göd
Göd a fővárostól néhány kilométerre északra található, ahol ma már több mint 20 ezren élnek. A gödiek különleges városként tekintenek otthonukra, mert az átlagosnál is nagyobb zöldfelülettel rendelkezik. Ez a családbarát és élhető környezet vonzza igazán ide a fiatal generációt, amely a lakosság jelentős részét teszi ki. Göd több kisebb község összeolvadásából jött létre, közepén pedig egy nagy zöld park, a "Golfpálya" található. Itt lehetőség nyílik a sétára, kutyasétáltatásra, szabadtéri játékokra a lakosoknak. Az értékek megőrzése és a fenntarthatóság Göd Város Önkormányzata és a település lakossága számára is kiemelkedően fontos, ezért az önkormányzat klímavédelmi stratégiát dolgozott ki, ennek része például a közintézmények épületenergetikai korszerűsítése, közösségi napelempark létrehozása vagy az elektromos autókhoz kiépítendő töltőhálózat létesítése. Szintén a projekt részeként szeretnének energetikai adatbázist létrehozni, egy zöld közbeszerzési szempontrendszert kialakítani, és a városi zöldkatasztert aktualizálni.
URL: http://god.hu/
Gyenesdiás
Gyenesdiás nagyközség közel 4000 lelket számláló település Magyarország nyugati határától (Ausztriától, Szlovéniától és Horvátországtól egyaránt) 100 km-re, a Balaton észak-nyugati partján fekszik, a Keszthelyi-hegység lábánál, Keszthely szomszédságában. Elhelyezkedéséből következik, hogy nemcsak Keszthely, de az egész megye számára a "keleti megyekapu" szerepkörét tölti be. A közel 20 km2 nagyságú területen fekvő település jelenleg Zala megye és egyben a Balaton régió legnagyobb lélekszámú nagyközsége. A családbarát turizmusra építő település erős civil bázisával, folyamatosan növekvő fiatal népességével, prosperáló vállalkozói réteg kialakulásával, valamint környezettudatos, innovatív településfejlesztésével tűnik ki szűkebb és tágabb környezetéből. Gyenesdiás nagyközség nagy hangsúlyt fektet a fenntartható életmód és az azzal kapcsolatos intézkedések képviseletére. A környezetvédelem meghatározó szerepet tölt be a Balaton-parti nagyközség életében. Az önkormányzat környezetvédelmi gondolkodását több szintű stratégialkotás jellemzi. Munkáját 1998 óta Környezetvédelmi Bizottság segíti, mely minden évben program szerinti tervezést (tavasszal) és értékelést (ősszel) végez. Településünk az országban ez elsők között hozta létre Klímavédelmi Stratégiáját. 2009 óta évente nagyarányú környezettudatos beruházást és széleskörű szemléletformáló projektet hajt végre, melyek eredményeként jelentős mértékben csökken lakossági és közüzemi szinten is a környezetterhelés. Nevezetesebb "zöld" eredményeink: - 2008. év végén a Forrásvíz Természetbarát Egyesület tiszteletbeli elnöke környezetvédelmi miniszteri kitüntetést kapott, 2009-ben pedig az egyesület elnyerte az Európa Tanács Táj Díját, mellyel elismerést kapott a helyi önkormányzati és civil együttműködés is - a Biodiverzitás Fővárosa Díj versenyen Gyenesdiás, nagyközségi kategóriában (2000-10 000 lakos) harmadik helyezést ért el a „Természetesen Gyenesdiás” pályázattal. - a helyi óvoda harmadízben is elnyerte a Zöld Óvoda rangot, ezért „Örökös Zöld Óvoda” rangot kapott. - a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének példát adó gyakorlatok pályázatán az önkormányzat „Vizek varázsa a varázslatos vízi világ” témakörben I. helyezést ért el. - Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata 2013-ban a „Falumegújítási” pályázaton országos negyedik helyezést ért el. - az általános iskola harmadszor is elnyerte az Ökoiskola rangot és ezáltal az óvoda mellett, az intézmény is megkapta az „Örökös Ökoiskola” rangot. - a Forrásvíz Természetbarát Egyesület a Zala Megyei Közgyűlés „Zöld Zala” díját nyerte el 2014-ben. - a Diási Játékstrand, a Kék Hullám Zászló minősítés alapítása óta mindig a legmagasabb elismerésben részesült, 2016-ban továbbá a minősítésen túl ― a Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatását élvezve ― a “legzöldebb” strandnak járó különdíjat kapta. A település magáénak vallja Marie von Ebner-Eschenbach gondolatait: Amit ma teszünk, döntés arról, hogy milyen lesz a világ holnap.
Győr
URL: http://györ.hu
Hajdúnánás
A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, a Keleti-főcsatornától 2 km-re. Területe 259,62 km², ebből 10,32 km² a belterület. A város Debrecentől északnyugatra 40 km-re, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re fekszik. A 35. számú főúttól 15, a 4. számú főúttól 20 km-re fekszik. A város szomszédságában, tőle északnyugatra húzódik az M3-as autópálya. Vonattal megközelíthető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.
Halastó
Hosszúhetény
Hosszúhetény a Kelet-Mecsek déli-lejtőjén a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő település, melyhez két gyönyörű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is kapcsolódik. Már a kőkor népe otthonra talált itt, s a római korban Pannónia jelentős települése lehetett, melyet a határában feltárt, majd betemetett villa romja is igazol. Hosszúhetényt a pécsváradi bencés apátság 1015-ös alapító levele említi elsőként Villa Heten néven. A Mecsek legmagasabb csúcsa, a régen Vas- hegynek nevezett 682 m magas Zengő, a turisták egyik kedvelt célpontja. Hazánkban csak itt nyílik a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. Községünk hagyományőrző település, színpompás népviselettel, sajátos népdal,- néptánc,- népszokás,- és tájszókinccsel bír. Az 1934-ben, – a Gyöngyösbokréta mozgalom elindulásával – megalakult néptánccsoport, mára számos arany minősítéssel rendelkező, országos hírű népi együttessé vált. Daloskör, gyermekkórusok, több zenekar kiváló eredményeket hozó futball illetve kézilabdacsapatok, kerékpár egyesület és sok más civil szervezet is működik a faluban. Az ide látogatók számára 22 falusi szálláshely áll rendelkezésre, melyek kitűnő falusi ízekkel, borokkal, programokkal várják a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. Nevezetességei és turisztikai látványosságai közé tartozik a 18. század végén épült, Szent Miklós tiszteletére felszentelt, barokk stílusú római katolikus templom. A Pusztabánya és Kisújbánya hutatelepüléseknek emléket állító Üvegkiállítás, a régi, hagyományos hétköznapi életet bemutató Hosszúhetényi Tájház, valamint az 1940-es éveket idéző Borbélyműhely. Látogasson el hozzánk, mindenkit szeretettel várunk Hosszúhetényben!
Jászberény
Kelebia
A Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án Kelebia néven önálló községgé alakult. Az új település lakossága főleg szőlő- és gyümölcstermeléssel, és kisebb mértékben kereskedelemmel foglalkozott, de megtalálható volt kevés számú kisiparos is. Már akkor is viszonylag nagy létszámot foglalkoztatott a vasút. A tanyavilágot a csoportos területi jelleg jellemezte, így alakultak ki az úgynevezett járások: Szkenderjárás, Fődijárás, Vermesjárás, Sztipityjárás, Négyesi-járás, Baromjárás, a Vasútföld és Bácsborista. Templom, iskola, vasútállomás, postahivatal, orvosi rendelő épült. A vasúti határátkelőhelyre határőrség, vám-és pénzügyőrség települt. A II. világháború harcai elkerülték a községet. A magyar-jugoszláv határ lezárása illetve az 50-es évek politikája kedvezőtlenül hatott a község fejlődésére. Sok itt hagyott gyümölcsös és szőlős teljesen elparlagosodott. Ez idő tájt szinte kizárt volt a fejlődés lehetősége. Megkezdődött a lakosság elvándorlása a községből (1945 – 4113 fő, 1949 – 4192 fő, 1960 – 4001 fő, 1970 – 3460 fő, 1980 – 3265 fő, 1990 – 3240 fő, 2000 – 3150 fő) A tanyás térség életben maradását a szakszövetkezeti forma, majd a villamosítás tette lehetővé. A gyümölcstermesztés mellett mindinkább nagyobb hangsúlyt kapott a kertészeti és szántóföldi növénytermesztés, valamint a kisállattartás. A mezőgazdasági munkákon kívül egyetlen számottevő munkaerőt foglalkoztató munkahely a MÁV volt. A kereskedelem, a szolgáltatás valamint a fegyveres testületek tudtak még nem nagy létszámú munkaerőt biztosítani. 1949-ben megalakult a Petőfi Termelőszövetkezet, mely később Vörös Csillag néven tevékenykedett. Ezt követte a Népfront Tsz, majd 1972-től a Rákóczi Csillaga Tsz. Hármójukkal közösen „sikerült„ a hegyközség jellegét teljesen tönkretenniük. Az egykori Kelebiai Szőlőknek maradványai se maradtak, a gyümölcstermelési kultúra kihaló félbe került. Megoldást a tanyák újraélesztése, a parlagterületek csökkentése jelentette, megélhetést adva a szövetkezetek felbomlása után a munka nélkül maradt és vállalkozásra képes mezőgazdasági vagy ipari dolgozóknak. 1965-bem 10 kh fehér spárgát ültettek, majd újratelepítették a szőlősöket és gyümölcsösöket. Az állatállomány fejlesztésére is nagy gondot fordítottak, nagyarányú legelőtelepítés, valamint szarvasmarha, juh és lótenyésztés folyt. Fellendült a spárgatermelés, ami Bács-Kiskun megye spárgatermelésének 60 %-át tette ki. Kialakult a község jelenlegi területe, mely 67,7 km2, lakosainak száma 3150 fő, legnagyobb részen magyar anyanyelvűek. A lakónépesség száma a 90-es évek második felétől stagnál. A lakosság 51 %-a külterületeken él. Külterületi lakott helyek: Bácsborista, Négyes járás, Vasútföld, Vermes járás, Sztipityjárás, Szkenderjárás, Fődijárás. A község infrastruktúrája igazodik a térség fejlettségéhez. A környező településekkel és a külvilággal úgy közúton, mint vasúton tartható a kapcsolat. A község főutcáját a Szeged – Baja főútról leágazó Kelebia – Bácsalmás összekötő út alkotja. Kiskunhalas város felé vasúton vagy az 53-as főúton haladhatunk. Buszjárat indul Szegedre, Bajára és Kecskemétre.
URL: http://kelebia.hu
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány életét mindig a folyó közelsége, amely életlehetőséget adott a településen élőknek, és más alföldi kistelepüléshez hasonló a mezőgazdaság határozta meg. Nagyvárad közelsége is meghatározó volt a falu életében, amely Románia uniós csatlakozásával és a hamarosan megnyíló, Körösnagyharsány és Körösszeg közötti határátkelőhelynek köszönhetően újra fontos lehet a környék és a település számára.
Kosd
URL: http://www.kosd.hu/
Kóspallag
URL: http://kospallag.hu/
Küngös
Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 km-re, Veszprém megyében található. Küngös lélekszáma jelenleg 580 fő. Terveink nagy része a Balaton közelségére, s az eredeti falusi környezet, a mezőgazdasági kultúra fennmaradt hagyományainak bemutatásra épülő idegenforgalom, vendéglátás kibontakoztatását tartalmazza. Az alábbiakban településünk egyik legfontosabb jelenlegi, remélhetőleg jövőjét is meghatározó kezdeményezését szeretnénk ismertetni, „közhírré tétetni
URL: http://kungos.hu/
Kunsziget
Leányfalu
Leányfalu a Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna szentendrei ága között, a 11-es főút mellett, Budapesttől 27 km-re fekszik. Kiemelt üdülőterület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
Lepsény
Madocsa
Mány
Mány -- kis falu a Vértes és a Gerecse között, Fejér megye északkeleti részén, a Zsámbéki-medencében. Mány szívesen látja a túrázókat, a kincskeresőket, a geochacing-eseket, a lovasokat, a bicikliseket, a motorosokat, a történelemkutatókat, a bortúrázókat, a szerelmeseket, az alkotókat, a zarándoklókat és az ezek kombinációjából nálunk vendégeskedőket. Útikalauzunk számukra (is) készült. Zsámbék 5 km, Bicske 5 km, Csabdi 5 km, Gyermely 7 km, Felcsút 10 km, Herceghalom 13 km, Biatorbágy 20 km, Budapest 37 km, Székesfehérvár 48 km távolságra található autóval. Volánbusszal: Budapest-Széna térről közelíthető meg.
URL: http://many.hu
Martfű
Az Alföld középső, a régió keleti és a megye délkeleti részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny. Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.
Miháld
Miháld község a Dola-patak völgyében helyezkedik el. A terület régóta lakott hely, illírek, kelták, avarok éltek itt. A község első írásos említése 1121-ből való, az almádi monostor alapító oklevelében 1332 és 1337 között: Mihad. A név a Mihály személynévből keletkezett. A község nevét Szent Mihály arkangyalról, a falu védőszentjéről kapta. Trianon előtt Somogy megyéhez tartozott, utána az Inkei báró birtokához. A falunak voltak szlovén lakói a 18. és 19. században, akik a Mura folyó vidékéről telepedtek le, mert evangélikus vallásuk miatt katolikus uraik elüldözték őket. Később több család visszatérhetett a régi hazájába, mások itt maradtak. Ma azonban már nem élnek szlovénok ezen a vidéken. A települést 1950. március 16-i hatállyal csatolták az 1950-es közigazgatási átrendezés során Zala megyéhez. A község idegenforgalmi nevezetessége az Inkey Gáspár által 1760-ban építtetett barokk jellegű templom, melyet 1835-ben emeletes kereszthajóval bővítettek. Az építtető címere a templom bejárati ajtaja fölött ma is látható. A műemlék jellegű épület területe 700 m². Homlokzati toronnyal, két oldalán fülkében Szent Flórián és Szent Vendel későbbi szobra. Szentélye félköríves, főoltára későbbi, felette nagy barokk feszület. Freskói 20. századiak. A község lakosságának adományaiból a templom előtti téren épült meg az I. és II. világháborús emlékmű, amelyen a település hősi halottainak neve olvasható. A községet szelídgesztenyefákkal ékesített szőlőhegy veszi körül. A gyönyörű környezetben elhelyezkedő szabadidőközpont és horgásztó kellemes kikapcsolódást és pihenési lehetőséget nyújt. Nevezetessége a községnek még a Virtus Fesztivál, amely évente kerül megrendezésre. A júliusi látványos programot a Miháld Kultúrájáért Egyesület szervezi, közreműködik a Baranta Tradicionális Magyar Harcművészek Szövetsége. A fesztivál mellett érdemes ellátogatni pünkösdkor a Falunapra és a szeptemberi búcsúba. A község központjában található a művelődési ház több mint tízezer kötetes könyvtárral. Az épület mögött található a sportpálya, két kézilabda- és egy röplabdapálya.
Nagymágocs
Nagyrábé
A település helyileg Berettyóújfalu és Püspökladány között található félúton. Közigazgatási területe 8541 ha, belterülete 213 ha, zártkertje pedig 73 ha nagyságú. A település lélekszáma 2180 fő, lakásállománya 949 db. Az alapfokú oktatás feltételei minden tekintetben biztosítottak. A településen működik óvoda és bölcsőde, melyek intézménye a közelmúltban került felújításra, udvara pedig a nemrégeiben elnyert „Óvoda udvar” pályázat keretein belül kerül korszerűsítésre a közeljövőben. Nagyrábén általános iskola is működik. Az oktatás színvonala kimagasló, amit a továbbtanulás során választott középiskolák és a felsőoktatásban résztvevő fiatalok száma is igazol. A gyermekek és az idősek étkeztetése a korszerű, 350 adagos önkormányzati konyha közreműködésével történik. A településen az egészségügyi alapellátások adottak. Az alapellátási feladatokat két háziorvos látja el. Heti négy alkalommal van lehetőség fogorvosi alapellátás igénybevételére, továbbá működik egy védőnői körzet is. Az egészségügyi alapellátás korszerű kivitelezése az „Orvosi rendelő felújítása” és az „Orvosi eszközök beszerzése” című nyertes pályázatok által fog megvalósulni az idei évben. Szociális alapszolgáltatások közül biztosított a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a nappali ellátás, ezen belül pedig a demens személyek nappali ellátása is. Nagyrábén működik egy bentlakásos idősotthon is, amely 25 fő számára biztosít békés öregkort
Noszlop
OSZLOP első hallásra kissé furcsán hangzó neve régi időket, elfeledett népi emlékeket őrzi. 1086 – 1235 közti okleveleken Nuztupe, Nuztup, 1349-ben Naztaph, 1488. Nozlop alakban előforduló helységnév, végül a szelídebb hanglejtésű változatban maradt meg, Noszlop. Nyelvészeink a szót nyugati szláv eredetűnek tartják, jelentése különleges: „ne engedj, ne hagyd magad”. Az itt élők nem engedték, nem hagyták el magukat a történelem nehéz, erőt próbáló korszakaiban sem. Sem a 1242-ben Dunántúlra zúduló tatár-támadás, sem a törökök átvonulása nem néptelenítette el Noszlopot. Noszlop legrégebbi birtokosa a helység nevét felvevő Noszlopy nemzettség lehetett. A falu határának egy része a bakonybéli apátság birtokában volt. Az 1542. évi királyi adóösszeírásban Nozlop helységben Csoron András volt a község legnagyobb birtokosa. 1678-ban már 32 ház állt Noszlopon a törökdúlás után, összefogással új harangot vettek a templom számára. A XVII. Század végétől külön írták össze a nemesi és a jobbágyi falut. A templomtól északra a Polgár-szeren a jobbágyok, ettől délre a Nemes-szeren a nemesek laktak. Ezt bizonyítja az 1742-ből származó fémpecsét – mely a település címerének az alapja – osztott mezőjű, jobb felén elhelyezett koronán, szabját tartó levágott könyöktő jobb kar- a nemesség, bal felén a hegyével felfelé fordított, élével kifelé néző, lebegő ekevas alatt sarjadó vetésre utaló öt-öt kis hegyes háromszögű levélke – a jobbágyság jelképe volt. A helyi nemesség egy része kényszerűségből szakmát tanul és már csak mesterségükből élnek. Az 1784-87. évi népszámláláskor 1251 tényleges lakost számoltak össze, Nagybogdány és Pölöskepusztát is beszámítva. Az 1848. évi forradalom és Szabadságharc, a negyvennyolcas törvények alapvető változást hoztak a falu életében, sok ellentmondással, nehézséggel, de megindult a polgári átalakulás folyamata. Az 1848-49. évi szabadságharcban a noszlopi ifjak bátran küzdöttek a hazáért, csak az utolsó hónapokban tértek ki a harcok elől, inkább az erdőben bujkáltak. Sokan a helységben ősbirtokos család sarjaként ismert, a forradalom után kivégzett Noszlopy Gáspár szabadcsapatához csatlakoztak. 1867-ben két bírája volt a községnek egy nemesi és egy polgári származású, ez a gyakorlat egyedülállónak minősíthető a környéken. Ezekben az időkben a községnek két vásártartási joga volt, elsőnek Szent György napján, másodiknak Teréz napján tartottak vásárt. A XIX század utolsó éveiben a környék előkelő úri családjainak társadalmi központja lett Noszlop, ahol körjegyzőség is működött. Ezekben az években sok noszlopi vándorolt a tengerentúlra, jött vissza az Amerikában gyűjtött pénzzel házat, földet, jószágot venni. Az első és második világháború megtizedelte a község férfi lakosságát. 1945 után Noszlop szövetkezeti központ lett, ami növelte a népesség megtartó erejét. De az urbanizáció erősebb volt és 1980-ig folyamatosan csökkent a település lakosság száma. Azóta a lakosság szám stagnál, az utóbbi évtizedekben a falu fejlődése erősebb lendületet vett. Napjainkban Noszlop mikrotérségi központ szerepet tölt be, oktatási, nevelési szociális alapszolgáltatási és közigazgatási társulás székhelye.
Nyírbátor
Nyírbátor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő kb. 12 000 lakosú kisváros, a Nyírség déli részének központja. Nyírbátor szempontjából meghatározó jelentőségű a Báthori család története, mind a név, mind a történelme összeforrt a család kialakulása, letelepedése kezdetétől a város középkorra tehető virágzásáig. Tevékenységüket a városban számos műemlék őrzi.
Paks
Paks városa Tolna megyében, a Paksi járásban található amelynek névadó járásközpontja is egyben. Közel tizenkilencezer lakosával Szekszárd után a megye második legnépesebb települése. Történelme az őskori civilizációktól egészen a legmodernebb korig ível. Az egykor itt húzódott római limes és Duna-menti hadi út évszázadokra jelentőssé tette. Tűzpiros halászlé, zamatos siller bor, izgalmas sportesemények, gazdag kulturális programok, régi, szűk kis utcácskák és új épületek építészeti összhangja, a modern technika diadalaként a város képéhez hozzátartozó atomerőmű és a mindezek örök hátteréül szolgáló Duna, a régi és az új csodás összeolvadása mind megtalálható Pakson, az együttműködés városában. Nagyszabású projekt keretében elindult a városi közösségi közlekedés átalakítása, amelyben a hagyományos buszok elektromosra cserélése (a város 10 darab lengyel Solaris Urbino electric típusú autóbuszt vásárolt) és a közlekedési útvonalak, menetrendek aktualizálása, újra gondolása biztosítja a gyorsabb, élhetőbb, praktikusabb városi és elővárosi közösségi közlekedést. A projekt célja, hogy csökkentse a károsanyag kibocsájtást, példaértékű innovációt követve a környéken, hogy ezzel Paks elindulhasson a Smart City-vé válás útján. A projekt zárultával Paks lesz Magyarország első olyan települése, ahol a helyi közösségi közlekedésben, csak tisztán elektromos meghajtású, tehát lokálisan zéró károsanyag kibocsájtású autóbuszok fognak résztvenni. URL: www.paks.hu
URL: http://paks.hu/
Pázmánd
Úgy tartják, vannak a Velencei-tó környéki települések, és van Pázmánd, amely Fejér megye közepén, a Velencei-hegység keleti nyúlványai alatt, az M7-es autópálya közelében fekvő település. Az itt élők zárt közössége az elmúlt évszázadokban megőrizte azon értékeket, hagyományokat, összetartó szemléletet, amely biztosította a fennmaradást, és napjainkban egyediséget, különlegességet kölcsönöz számára. A közösség vonzereje mellett csodálatos természeti kincsei, a település programjai méltán csábítják turisták százait, és ragadják magukkal letelepedésre ösztönözve.
URL: http://pazmand.hu/
Pilis
A Gerje-patak forrásvidékén, ahol a Gödöllő–Ceglédberceli-dombság találkozik a Duna–Tisza közi homokhátság síkjával, ott található e domborzati kettősséget tükröző kisváros. Budapesttől 45 kilométerre fekszik, a 4-es számú főút mellett. Rövid kitérővel elérhető az M5-ös autópályáról. A Budapest – Záhony vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik. Pilis területe 47,3 négyzetkilométer. Népessége közel 12000 fő.
URL: http://www.pilis.hu/
Pócsmegyer
Pomáz
Pomáz, a Pilis kapuja, páratlan adottságokkal rendelkezik. A főváros határában, a Dunakanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el.
URL: http://www.pomaz.hu/
Püspökszilágy
Rákócziújfalu
Rákócziújfalu község Szolnoktól délre 13 km-re fekszik. A községtől délnyugatra folyik a Tisza. A lakosságszám 2000 fő körül mozog. Rákócziújfalu egyike volt annak az öt magyarországi településnek, ahol a LIFE MICACC projekt keretében, természetes vízmegtartó megoldás (prototípus) került megvalósításra. A projekt átfogó célkitűzése, hogy javítsa a legsérülékenyebb magyarországi önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, a klímaváltozásból fakadó kockázatok csökkentésével. A működő természetes vízmegtartó megoldások megismerésével a magyarországi önkormányzatok képesek lesznek hatékony és természetes módon reagálni a klímaváltozással összefüggő hatásokra.
Ruzsa
URL: http://ruzsa.hu/
Sóly
Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. 1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki. A keltezés a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."
URL: http://soly.hu
Szarvas
A város fejlődésének egyik fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentőstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenő, a várostörténet írója. Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1802-1829-ig Szarka György volt plébános. Az ő idején épült fel a mai templom 1808-1812 között és plébánia 1825-ben. A templomot és a plébániát a kegyuraság építtette, akinek képviselője akkor ifj. Bolza Péter volt. Ugyancsak ők hozták Olaszországból a főoltár Assisi Szent Klára képét. Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-ifejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott. A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja. A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus és újságíró, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.
URL: http://szarvas.hu/
Szekszárd
Szekszárd Megyei Jogú Város 2009-ben csatlakozott az országos Klímabarát Települések Szövetségéhez. Ezt követően a hatékonyabb munkavégzés érdekében 2010. január 25-én megalakult a Szekszárdi Klímakör és létrejöttek a Klímakörhöz szorosan kapcsolódó ágazati munkacsoportok (energiagazdálkodási, közlekedési, környezeti nevelési, vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási). A Klímakör koordinálását a Zöldtárs Környezet-védelmi Közhasznú Alapítvány látja el Szekszárd MJV Önkormányzatával karöltve.
URL: http://szekszard.hu/
Szentendre
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó-járatokkal. Kedvelt kirándulóhely. A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút. Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben elérte a 25 000 főt.
Szentes
Szentes virágzó, pezsgő kulturális és sportélettel teli település, tiszteljük s ápoljuk a hagyományainknak, ám az újnak, a fejlődésnek is hagyunk teret. Épített környezetünk, programjaink, a látnivalók sokszínűsége egyaránt tükrözik értékeink megbecsülését. A várost a Kurca folyó szeli át, amely a Tiszai strandfürdővel együtt aktív kikapcsolódást biztosít az ide látogatóknak. Rendezett parkok, uszodák, sportpályák, múzeumok, sportolási lehetőségek várják vendégeiket. Városunk Európában egyedülálló kincse a 32 db termálkút. E természeti kincs nemcsak a gazdaságot határozza meg, hanem alapjául szolgál a pihenés, a gyógyulás és a kikapcsolódás számára is. A szentesi ember jószívvel nyitja ki városának kapuját és várja vendégeit, akik jószándékkal és a felfedezés kíváncsiságával fordulnak felé. Minden szónál és képnél többet ér a tapasztalat, a személyes élmény.
Szokolya
Szolnok
Szolnok az Alföld szívében, a Tisza és Zagyva folyó torkolatánál, Budapesttől 100 km-re fekszik. Az érintetlen folyópartok nyújtotta látvány, a friss levegő és a csend nemcsak a pihenni vágyó lelkét nyugtatja meg, de élménnyé varázsolja a vízi sportokat is a Tiszán. A Tisza fővárosa a folyóvölgy élővilágán túl egy másik kincs, a gyógyvíz birtokosa is, a kérészek násztánca pedig minden évben ámulatba ejti a Tisza-part kedvelőit. Szolnok hírnevét öregbíti előadásaival a Szigligeti Színház, tárlataival a Művésztelep, emellett számos múzeum állandó és időszaki kiállításaival várja látogatóit. Szolnokon nagy hagyománya van a vízilabdának, a kosárlabdának, a vízi sportoknak, de a horgászat, a vadászat és a lovaglás kedvelői is találnak lehetőséget hobbijukhoz. Aki viszont a repülést szereti, az ellátogathat a RepTár Szolnoki Interaktív Repülőmúzeumba, Európa egyik legizgalmasabb katonai repüléstörténeti kiállítóhelyére. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata számára kiemelt cél a klímaváltozás lassítása. Ennek érdekében mind beruházásai során, mind a napi működtetés szintjén jelen van a klímabarát szemlélet. 2018-ban került megalkotásra a város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve. Jelenleg folyamatban vannak a „Szolnok város helyi klímastratégiájának kidolgozása”, illetve a "Fenntartható közlekedésfejlesztés Szolnokon" című projektek. Az Önkormányzat folyamatosan pótolja, illetve igyekszik bővíteni a város fa állományát, évente kb. 100 facsemete kerül elültetésre. A Polgármesteri Hivatal munkatársai munkavégzésükhöz 6 tisztán elektromos meghajtású járművet vesznek igénybe, illetve 6 elektromos töltőberendezés található közterületen, melyek az elektromos autóval rendelkező járműtulajdonosok számára nyújtanak töltési lehetőséget.
Szombathely
Szügy
Szügy Nógrád megyében, Budapesttől 85 km-re található. Szép természeti környezetben helyezkedik el a Cserhátalja dombjai és az Ipoly völgyének találkozásánál. Lakosainak száma 1.573 fő.
URL: http://szugy.hu/
Tápióbicske
A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták.
Tápiószentmárton
Az ország középső – Pest megye közép-keleti – részén elterülő tájat Tápiómentének nevezik. A Tápió vidéke sokarcú, változatos táj. Itt találkozik a Gödöllői-dombvidék az Alföld pereméhez tartozó, néhol homokbuckás síksággal. Ennek egyik jellegzetes települése Tápiószentmárton. Ősidők óta lakott hely. Nevét a település védőszentjéről, Szent Márton tours-i püspökről és később előtagként a Tápió patakról kapta. Ennek az Alsó-Tápió melletti településnek földjéből került elő a szkíta aranyszarvas. Itt született Kincsem a csodakanca (54 verseny – 54 győzelem). Talán itt állhatott egykor a hun fejedelem, Attila fapalotája is. A nagyközség természeti értékei is csodálatosak. Növényritkaságai: héricsek, kosborok, fehér zászpa.
Tata
Tata (latinul: Dotis, németül: Totis) város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében. A Tatai járás központja. Az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett, így ismerve el a város kötődését a természeti értékekhez.
URL: http://tata.hu
Tatabánya
Tatabánya a Gerecse és a Vértes hegység közötti völgyben fekszik. A település 1947-ben négy község (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya) egyesülésével alakult várossá, 1950-ben lett a megye székhelye és 1991-ben kapott megyei jogú városi rangot. Gazdasági fejlődését elsősorban a szénbányászat megjelenésének köszönhette, amely megváltoztatta az egész környék arculatát, és biztosította az akkor még különálló községek folyamatos fejlődé-sét. A munkáskolóniák létrejöttével ezek a községek egyre szorosabban kapcsolódtak egymás-hoz, így végül indokolttá vált a gazdasági és közigazgatási szempontból való egyesítésük.
URL: http://tatabanya.hu
Telkibánya
Tés
A Keleti-Bakony legmagasabban fekvő lakott települése Tés; a 461 méteres magassággal országosan is az élvonalba tartozunk. A minket körülvevő fennsík is Tésről kapta a nevét. Itt élünk két megye (Veszprém és Fejér) határán alig nyolcszázan több mint 800 éve. Bár az idők folyamán többször elnéptelenedtünk, de valamiért mindig, újra és újra érkeztek vállalkozó szellemű telepesek. Szerepet játszhatott ebben a sajátságos természeti környezetünk. A fennsíkon mezőgazdasági tevékenység folyt és folyik ma is, ám ez a terület bükkös, tölgyes erdőkkel határolt, így egyszerre nyújtott megélhetést a földből és az erdőből élő családoknak.
URL: http://www.tes.hu/
Tiszatarján
TISZATARJÁN neve is mutatja, hogy ősmagyar község. A Tarján törzsről kapta nevét és előnévként – amit sokáig külön is írtak – a Tisza folyó nevét. Így lett Tiszatarján. Régi feljegyzések Thysza Tharján, Tyzataryan, Thysa Taryan, Tyza Tarian elnevezést mutatnak. A falu nevének első említése az 1214-es Varadi Regestrumból származik, akkor még Tarian formában. A XII-XIV. században Guthkeled nemzetség birtoka, ezt IV. (Kun) László 1280. december 29-én kelt okleveléből tudjuk. A Guthkeled család ezután is többször birtokai közé sorolhatta Tiszatarjánt. A XV. században Doby László lett településünk birtokosa. A következő évszázadban Tokaj várának tartozékává válik. A török hódoltság időszakában nem fizet adót, ami miatt a törökök háromszor égették fel. 1544. augusztusában a lángok martalékává vált a falu. 1546-ban ismét elpusztítják, amiért adóelengedésben részesült. Sajnos ezzel sem ért véget a település hánytatott sorsa, a török 1596 tavaszán ismét elpusztítja, 43 lakosát pedig rabságba hurcolja. Ezek után birtokosai számtalanszor váltakoztak, de a falu nyugalmát nemcsak ez zavarta, hanem a Tisza áradásai és a rosszul fizetett, elégedetlenkedő diósgyőri és ónodi katonák garázdálkodása is. A XVII. században Thurzó György, majd Bethlen Gábor, aztán özvegye Braudenburgi Katalin lett a község birtokosa. A XVIII. századtól az említett tokaji koronauradalom, majd Diósgyőr tartozéka. Később II. Rákóczi Ferenc uralta a falut. A kurucok leverése után egy ideig a tarcali, azután a diósgyőri dominiumhoz csatolták. 1823-ban Tiszatarján mezővárosi rangot kapott, köszönhetően földesurának, Báró Eötvös Ignácnak, ebben az időszakban 3 vásárt tarthatott évente. 1879-től a Dégenfeld grófok és utódaik bírták a községet. Károlyi Tiborné lánya, Károlyi Ella férje nevén gróf Almássy Dénesné volt az utolsó birtokosa a falunak.
Törökbálint
Túrkeve
URL: http://turkeve.hu
Vecsés
Vecsés 2009 januárjával csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A település addig is, és azóta is több olyan lakossági akciót szervezett és beruházást valósított meg, mely a klímabarát települések tevékenységi körébe illik. Az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni a település klímabarát tevékenységeit.
URL: http://vecses.hu
Vértesszőlős
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.
Veszprém
Veszprém, a „Királynék Városa” elsősorban kiváló földrajzi elhelyezkedéséről (északról a Bakony, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a Veszprémi-fennsík határolja), valamint kiemelt történelmi szerepéről, több mint ezeréves múltjáról ismert. A város Veszprém megye közigazgatási központja, de tágabb értelemben az egész térség oktatási, tudományos, turisztikai és gazdasági központja, a fesztiválok és a kultúra városa. 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, 2019-ben pedig elnyerte az UNESCO Zene Városa címet. Veszprém évtizedes célja, hogy fenntartható, zöld, befogadó város legyen, ahol jó élni, ahová jó ellátogatni. Az Energetikai Stratégia 2010-2025 az első olyan dokumentum, amely a klímaváltozás kérdését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését helyezi a középpontba. A terv minőségét 2012-ben az Magyarországon elsőként hazai, majd európai Klímasztár díjjal ismerték el. A város rendelkezik rendszeresen felülvizsgált Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvel (SECAP), amely vezérvonalat ad megvalósuló fejlesztéseknek. Hazai és Uniós források felhasználásával számos energetikai célú fejlesztést valósítottunk meg, Veszprémet immár minden irányban kerékpárutak kötik össze a környező településekkel. Zöld felületeink példaértékű kezelése 2019-ben ismét Klímasztár díjat hozott a városnak, ugyanebben az évben készült el a város Zöldfelületi Stratégiája .
Veszprém Vármegye Önkormányzata
URL: http://vpvarmegye.hu
Vonyarcvashegy
Vonyarcvashegy kedvelt üdülőfalu a Balaton északi partján, a Keszthelyi-hegység déli lankáin. A közel 2400 lakosú település utcái a keszthelyi Balaton öböl partjától egészen a Keszthelyi-hegység tetejéig kúsznak, ahol pazar panoráma várja a látogatókat. Általános információ Ország: Magyarország Régió: Nyugat-Dunántúl Megye: Zala Irányítószám: 8314 Körzetszám: (+36) 83 A fiatalok körében rendkívül népszerű vonyarcvashegyi Lidó Strand szörfiskolával, vizisípályával és viziszinpaddal nyújt egyedi élményt a balatoni strandok közül. Számos rendezvénye és szolgáltatása igazi élményt nyújt a család minden tagjának. Az elmúlt 15 év folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a fürdőzők igazi zarándokhelyévé vált a 7 hektárnyi zöld felülettel és kiépített partszakasszal rendelkező vonyarcvashegyi Lidó Strand.
Zalaszántó
Zalaszántó a Keszthelyi-fennsík közepén, a Tátika-csoportban, a Keszthely–Sümeg út mellett fekszik. A településről további utak futnak Rezi, Várvölgy és Vindornyalakon át Vindornyaszőlős felé. A község Keszthelyről és Sümegről kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Sopronnal, Győrrel, Kaposvárral és Péccsel is közvetlen összeköttetésben áll.
Zsámbék
Zsámbék Pest-megyében, a Zsámbéki-medence és Gerecse tájegység határolta területen található, éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval. Fellelhető itt kolostorrom, várkastély, zárdakert, tájház, műemléki védettségű, tájrehabilitáción átesett pincesor és egy vízimalom maradványa is. A Nyakas-hegy környezete helyi védelem alatt áll, mivel védett növény- és állatfajok otthona, a Malom tó fűzligetes környezete pedig ökológiai parkként funkcionál. A Városfejlesztési Stratégiába integrálták a fenntartható fejlődés céljait, valamint a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi Programját.
URL: http://zsambek.hu/