Tagtelepülések

Körösnagyharsány

Körösnagyharsány életét mindig a folyó közelsége, amely életlehetőséget adott a településen élőknek, és más alföldi kistelepüléshez hasonló a mezőgazdaság határozta meg. Nagyvárad közelsége is meghatározó volt a falu életében, amely Románia uniós csatlakozásával és a hamarosan megnyíló, Körösnagyharsány és Körösszeg közötti határátkelőhelynek köszönhetően újra fontos lehet a környék és a település számára.

URL: http://korosnagyharsany.hu/

Szarvas

A város fejlődésének egyik fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Az idők folyamán a patinás intézményben sok jelentőstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkor Petőfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész, Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. Leghíresebb igazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenő, a várostörténet írója. Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1802-1829-ig Szarka György volt plébános. Az ő idején épült fel a mai templom 1808-1812 között és plébánia 1825-ben. A templomot és a plébániát a kegyuraság építtette, akinek képviselője akkor ifj. Bolza Péter volt. Ugyancsak ők hozták Olaszországból a főoltár Assisi Szent Klára képét. Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-ifejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott. A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja. A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy Kemény Gábor pedagógus. Itt született Melis György operaénekes, Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus és újságíró, továbbá a mai héber költészet jelentős alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.

URL: http://szarvas.hu/