Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.
A városi rangot 2003-ban elnyert Albertirsa, Alberti és Irsa községek 1950-ben történt közigazgatási egyesítésekor alakult. A Pest megye déli részén található kisváros ún. „ingázó” település: munkavállaló lakóinak zöme naponta utazik (nagy többségében fővárosi) munkahelyére. Ugyanakkor, a legutóbbi évtizedek pozitív fejleménye, hogy mind több jelentősnek mondható foglalkoztatót találunk Albertirsán. A várost elsősorban kiváló közlekedési kapcsolatai (megközelíthetősége) és jó infrastrukturális fejlettsége teszi vonzóvá. Lakosságának lélekszáma huszonegyedik esztendeje növekszik, s jelenleg meghaladja a 12.600 főt.
Érd lakosságszám tekintetében Magyarország évek óta legdinamikusabban fejlődő megyei jogú városa. A budapesti agglomerációban, Pest megyében található. Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város, az Érdi Járás székhelye. 75 ezer lakosával Pest megye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen olyan magyarországi város, amely egy megye legnépesebb településeként mégsem megyeszékhely. Alapterülete 60 km2, földrajzilag a települést és környékét a Mezőföldhöz sorolják. A mintegy 160 km2 kiterjedésű természetföldrajzi környezetetét hármasság jellemzi: alacsonyabb részei a Duna árterületén találhatók, amelyet délről a Mezőföld szélét képező Érd-Ercsi-hátság szegélyez, északi része pedig a Budai-hegységhez tartozik. Vonzáskörzetéhez sorolható Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Sóskút, Biatorbágy, Törökbálint és Diósd. A váro a főváros egyik legnagyobb területű alvóvárosa, a lakosság egy jelentős része ingázik a fővárosi munkahelye és az érdi otthona között, ezért bár két korszerű gyorsvasút pálya is átszeli a várost, komoly probléma a magas autóhasználat. Ezen felül az M6 és az M7 autópályák bevezető szakaszai, valamint az M0 körgyűrű is érinti a várost, ami miatt magas a zaj-és légszennyezettségi kitettség. A település jellege történelméből fakadóan tipikusan kertvárosias jellegű, azonban nem kifejezetten organikus fejlődéséből következően jelentős számú aszfaltozatlan útszakasszal és kevés közterülettel, közparkkal rendelkezik. A városban csak néhány kisebb ipari létesítmény található, erősebb a kereskedelmi és szolgáltató szektor jelenléte. A Duna menti város korábban sokat küzdött az árvízzel, jelenleg a hirtelen lezúduló csapadék kezelése, a viharos és forró napok, valamint a trópusi éjszakák növekedése jelentenek kihívást a hazai átlagnál jóval szelesebb városnak. Természetvédelmi szempontból komoly értéket képviselnek az országos védettséggel bíró Kakukk-hegy, a Sánc-hegy, valamint a Natura 2000-es természetmegőrzési területek, melyek közül kiemelkedik a Beliczay-sziget, a Fundoklia-völgy és az Érdi-fennsík.
Göd a fővárostól néhány kilométerre északra található, ahol ma már több mint 20 ezren élnek. A gödiek különleges városként tekintenek otthonukra, mert az átlagosnál is nagyobb zöldfelülettel rendelkezik. Ez a családbarát és élhető környezet vonzza igazán ide a fiatal generációt, amely a lakosság jelentős részét teszi ki. Göd több kisebb község összeolvadásából jött létre, közepén pedig egy nagy zöld park, a "Golfpálya" található. Itt lehetőség nyílik a sétára, kutyasétáltatásra, szabadtéri játékokra a lakosoknak. Az értékek megőrzése és a fenntarthatóság Göd Város Önkormányzata és a település lakossága számára is kiemelkedően fontos, ezért az önkormányzat klímavédelmi stratégiát dolgozott ki, ennek része például a közintézmények épületenergetikai korszerűsítése, közösségi napelempark létrehozása vagy az elektromos autókhoz kiépítendő töltőhálózat létesítése. Szintén a projekt részeként szeretnének energetikai adatbázist létrehozni, egy zöld közbeszerzési szempontrendszert kialakítani, és a városi zöldkatasztert aktualizálni.
URL: http://god.hu/
URL: http://www.kosd.hu/
URL: http://kospallag.hu/
Leányfalu a Dunakanyarban, a Visegrádi-hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna szentendrei ága között, a 11-es főút mellett, Budapesttől 27 km-re fekszik. Kiemelt üdülőterület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
A Gerje-patak forrásvidékén, ahol a Gödöllő–Ceglédberceli-dombság találkozik a Duna–Tisza közi homokhátság síkjával, ott található e domborzati kettősséget tükröző kisváros. Budapesttől 45 kilométerre fekszik, a 4-es számú főút mellett. Rövid kitérővel elérhető az M5-ös autópályáról. A Budapest – Záhony vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik. Pilis területe 47,3 négyzetkilométer. Népessége közel 12000 fő.
URL: http://www.pilis.hu/
Pomáz, a Pilis kapuja, páratlan adottságokkal rendelkezik. A főváros határában, a Dunakanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el.
URL: http://www.pomaz.hu/
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó-járatokkal. Kedvelt kirándulóhely. A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es számú főút. Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben elérte a 25 000 főt.
A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt elnéptelenedett falut a 18. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták.
Az ország középső – Pest megye közép-keleti – részén elterülő tájat Tápiómentének nevezik. A Tápió vidéke sokarcú, változatos táj. Itt találkozik a Gödöllői-dombvidék az Alföld pereméhez tartozó, néhol homokbuckás síksággal. Ennek egyik jellegzetes települése Tápiószentmárton. Ősidők óta lakott hely. Nevét a település védőszentjéről, Szent Márton tours-i püspökről és később előtagként a Tápió patakról kapta. Ennek az Alsó-Tápió melletti településnek földjéből került elő a szkíta aranyszarvas. Itt született Kincsem a csodakanca (54 verseny – 54 győzelem). Talán itt állhatott egykor a hun fejedelem, Attila fapalotája is. A nagyközség természeti értékei is csodálatosak. Növényritkaságai: héricsek, kosborok, fehér zászpa.
Vecsés 2009 januárjával csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A település addig is, és azóta is több olyan lakossági akciót szervezett és beruházást valósított meg, mely a klímabarát települések tevékenységi körébe illik. Az alábbiakban szeretnénk röviden bemutatni a település klímabarát tevékenységeit.
URL: http://vecses.hu
Zsámbék Pest-megyében, a Zsámbéki-medence és Gerecse tájegység határolta területen található, éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval. Fellelhető itt kolostorrom, várkastély, zárdakert, tájház, műemléki védettségű, tájrehabilitáción átesett pincesor és egy vízimalom maradványa is. A Nyakas-hegy környezete helyi védelem alatt áll, mivel védett növény- és állatfajok otthona, a Malom tó fűzligetes környezete pedig ökológiai parkként funkcionál. A Városfejlesztési Stratégiába integrálták a fenntartható fejlődés céljait, valamint a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi Programját.
URL: http://zsambek.hu/
A Tápió Közalapítvány 2016. februárjában a helyi önkormányzatokkal együttműködve elkezdte egy helyi Natúrpark létrehozásának tervezését, mely a Tápió-menti térség meghatározó projektje lehet a jövőben. A Natúrpark-projektet valamennyi térségi képviselő-testület (21) támogatja.Több fenntarthatósági elem is megtalálható a natúrparkban, mint a környezettudatos gondolkodás fejlesztése, helyi termelők, kézművesek támogatása vagy a jó tapasztalatok összegyűjtése, megosztása.
Albertirsa Város Önkormányzata elhatározta, hogy az önkormányzati tulajdonú épületein energetikai korszerűsítést hajt végre, melynek keretében 4 épületen (Albertirsa Általános iskola (2730 Albertirsa Táncsics utca 5.), Albertirsa Általános iskola konyha, étkező, tornatermi szárny (2730 Albertirsa Győzelem utca 2.), Albertirsa Polgármesteri hivatala (2730 Albertirsa Irsay Károly utca 2.), Albertirsa Családsegítő épülete (2730 Albertirsa Dózsa György út 23.).) valósul meg az épületek teljes homlokzati és padlás/tető szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje. Emellett az iskola nagy épületére napelemes rendszer telepítése történik meg. Az eredeti tervdokumentációk nem állnak rendelkezésre, ezért állapot felmérési tervek készültek. Kivitelezésre szerződés van. PH: Az épület bruttó 697,55 m2 nagyságú, két ütemben került kialakításra. A régi téglalap alakú épületszárny magastetős, kontyolt szerkezetű, mely egy T alakú lapostetős épületrészhez csatlakozik. Az összes homlokzat egyszerűen vakolt változó magasságú lábazattal. Az épület homlokzata felújításra szorul. Az épület jelenleg vakolt lábazatú, amely elfogadható állapotú, helyenként megrepedt. A homlokzat vakolata több helyen meglazult, megrepedt. Az épület szinte összes nyílászárója régi, rossz állapotú fa anyagú. Családsegítő: A szociális ellátási funkciójú épület bruttó 219,4 m2 nagyságú. A T alakú beépítéshez utólag készülhetett egy melléképület funkciójú tároló. A födémrész fa szerkezetű padlóterítéssel, valamint salakfeltöltéssel borítva. Az összes homlokzat egyszerűen vakolt, körülbelül 75-80 cm magas kiugró lábazattal. Az épület homlokzati felújításra szorul. A teljes épület jelenleg vakolt lábazattal van ellátva, amely viszonylag jó állapotú. A homlokzat vakolata a többi részen festéssel van ellátva, mely helyenként levált már a falfelületről. Az épület összes nyílászárója elavult, régi fa nyílászáró, így cseréje indokolt. Az épületen belül a festés javasolt mind a csempe feletti falfelületen, mind pedig a mennyezeten. Az épület körüli járda állapota megfelelő, annak felújítása nem indokolt. Az üzemelő, illetve nem üzemelő kéményfejek állapota megfelelő, elbontásuk nem szükséges. A padlástéri födém jelenleg nem hőszigetelt. Iskolák: Albertirsán jelenleg két épületben folyik az oktatás. A Táncsics úton az albertin élő alsós, míg a Győzelem úton a felsős diákok tanulnak. - Alsó tagozat: Az oktatási funkciójú épület bruttó 976,47 m2 nagyságú. Az épület két ütemben készült, teljesen azonos stílusban egy tűzfallal elválasztva. A tetőtér beépítetlen, csak tárolásra használják. Az összes homlokzat egyszerűen vakolt, körülbelül 95 cm magas kiugró lábazattal. Az épület homlokzati felújításra szorul. A épület egy része műkő lábazattal, másik része vakolattal van ellátva, amely rossz állapotú. A homlokzat vakolata a többi részen festéssel van ellátva, mely helyenként meglazult, levált a falfelületről. Az épület összes fa nyílászárója elavult, így cseréje indokolt. - Felső tagozat: Az iskola tornacsarnokát és többszintes épületét az 1980-as években adták át. 2006-ban történt meg az épület felújítása. Ekkor kapott az iskola tetőteret is. Az oktatási funkciójú épület bruttó 6262,27 m2 nagyságú. Az épület szerkezetileg 4 részre osztható. A első téglalap alakú szárny a nagy belmagasságú tornacsarnok, valamint egy két+tetőtéri szintes épület kombinációja. A második Z alakú épületrész két szintes+tetőtéri beépítésű. A harmadik egy egyszintes étkező funkciójú épület. A negyedik egység pedig a közlekedők, megy két részen háromszintes lépcsőház, másrészt pedig egy egyszintes üvegtéglás folyosó. A tetőtér minden épületnél beépített. Az összes homlokzat egyszerűen vakolt, körülbelül 60-70 cm, illetve 30 cm magas visszaugró lábazattal. Az épület homlokzati felújításra szorul. A épület egy része jelenleg vakolt lábazattal, másik része tégla borítással van ellátva, amely viszonylag jó állapotú. A homlokzat vakolata a többi részen festéssel van ellátva, mely helyenként meglazult, levált a falfelületről. Az első szárny utcafronti részén jelenleg 5 cm vastag hungarocell szigetelés van. Az épület összes nyílászárója elavult, cseréje indokolt. A konyhaépület a Tessedik Sámuel Általános Iskola tanulói étkeztetését látja el. Az épület bruttó 450,94 m2 nagyságú, egyszintes, nyeregtetős kialakítású. Az összes homlokzat egyszerűen vakolt 30 cm magas lábazattal. Az épület homlokzati, valami a belső szellőzési rendszer felújításra szorul. A épület jelenleg vakolt lábazatú, amely rossz állapotú. A homlokzat vakolata sok helyen meglazult, levált a falfelületről. Az épület összes nyílászárója 2006-ban műanyagra lett cserélve. Javaslatok az épület felújítására: -Régi korszerűtlen nyílászárók bontása, új fokozott hőszigetelésű nyílászárók (U=1,0 W/m2K) beépítése valósul meg -Az épületen 15 cm vastag homlokzati EPS hőszigetelés készítése műgyanta nemesvakolattal megtörténik -Padlásfödémre 25 cm vastag ásványgyapot, a lapostetőre 10 cm vastag lépésálló hőszigetelés kerül
Pályázó bemutatása: A pályázó –Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, aki a kerületben lévő négy Óvoda energetikai felújítását tűzte ki célul. A mai XI. kerület, vagy ahogyan városmagjáról 1930-ban nevezték: a Szent Imre város a maga 33,47 km2-es nagyságával Budapesten területileg a második, ám lakosságát tekintve a legnépesebb. Budapest nyugati kapujának is nevezik, hiszen nyugati irányból mind a vasúti, mind a közúti budapesti bejövő forgalom jelentős része itt áramlik be. Dinamikusan fejlődő kerület, melyben az itt dolgozók, az itt élők és az épp csak átutazók is jól érzik magukat. A szociális és köznevelési intézményrendszer felkészült, odaadó munkaerővel és megbízható infrastruktúrával rendelkezik. A kerület 2005-ben – önálló kerületté válásának 75. évfordulóján – vette fel az Újbuda nevet, jelezve a történelmi korokon átívelő folyamatosságot és azt, hogy a névválasztással a városrész belépett a XXI. századba. Kerületünk óvodái magas színvonalat képviselnek. Szinte minden óvodánk rendelkezik kiemelkedő arculattal. Nem egy óvoda büszkélkedhet madárbarát címmel, illetve számos intézményünk megkapta a zöldóvoda minősítést, melyhez minden évben szigorú követelményeknek kell megfelelni a környezettudatos nevelés terén. Ehhez a profilhoz tökéletesen illeszkedne, ha az óvodaépületek a jelen korhoz illően magas színvonalú energetikai tulajdonságokkal rendelkeznének. A projekt közvetlen céljai: - a földgáz felhasználás csökkenésével, és a megújuló energia felhasználás növelésével a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése - a földgáz felhasználás csökkenésével a fűtésre, a napelem által megtermelt energiával a villamosenergiára fordított kiadások csökkentése A projekt elvárt eredményei: -az épületek költséghatékonyabb fűtése, működtetése -a dolgozók megelégedettségének növekedése -a dolgozók , a szülő, óvodások, lakosság környezettudatosságának növekedése - az energiatakarékossággal és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésével a fenntartható fejlődés elősegítése Projektben résztvevő épületek, tulajdoni viszonyuk, műszaki tartalmuk, összegük: A projektben résztvevő minden épület az Önkormányzat üzemeltetésében, és saját tulajdonában áll, melynek igazolására a tulajdoni lapok és térképmásolatok felcsatolásra kerülnek. Az épületekben a lehetőségekhez mérten legkomplexebb fejlesztés valósul meg, és a négyből három esetben megújuló energiaforrás felhasználás is kiépítésre kerül. Budapest Főváros XI. kerület Nyitnikék Óvoda, Kanizsai u. 17-25. , kivitelezési költség: nettó 56 085 580 ,-Ft Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - lapostető hő és vízszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére - 8 kW névleges telejsítményű napelemes rendszer telepítése Budapest Főváros XI. Kerület Napsugár Óvoda Mennyecske u. 2. , kivitelezési költség: nettó 40 025 338 ,-Ft A közbeszerzési dokumentációban, és szerződésben a cím Mennyecske u 2. szám alatt szerepel, mivel az az Óvoda alapító okiratában az a cím szerepel, idpközben az építési telket megosztották és a tulajdoni lap szerinti cím Budapest, Balatoni út 4, ezért ez a cím került megvalósítási helyszínként felvitelre. Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - lapostető hő és vízszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére Budapest Főváros XI. Kerület Mozgolóda Óvoda, Lecke u. 15-19., kivitelezési költség: nettó 52 590 116 ,-Ft Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - lapostető hő és vízszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére - 8 kW névleges telejsítményű napelemes rendszer telepítése Budapest Főváros XI. kerület Hétszinvirág Óvoda, Dayka G. u. 4/b. , kivitelezési költség: nettó 31 897 480 ,-Ft Megvalósuló műszaki tartalom: - homlokzat utólagos hőszigetelése - műanyag nyílászárók beépítése a meglévő korszerűtlen fa nyílászárók helyére - 14 kW névleges telejsítményű napelemes rendszer telepítése Projekt egyéb költségei: A projekt előkészítése költsége bruttó: 11.010.900,-Ft A projekt megvalósítható költségei bruttó: 8.936.000,-Ft A kivitelezés költsége bruttó: 229.360.113,-Ft A projekt bruttó költsége: 249.307.012,-Ft, a támogatás intenzitása 100 % A projekt támogatásának számítása: 580 2272,627*400 Ft/kwh+30*630 000= 251 009 050,80 Ft
Név:
dr. Bek Erika
E-mail:
beke@pestmegye.hu
Telefon:
1/233-6830
Weboldal:
http://www.pestmegye.hu/