Törökbecse


NOVI BEČEJ (TÖRÖKBECSE)

Törökbecse község a Tisza folyó bánáti oldalán terül el, Vajdaság északkeleti, illetve Bánát északnyugati részén. Törökbecséhez három település tartozik: Beodra, Bocsár és Kumán.

Az első írásos dokumentumok 1091-ben Törökbecsét erődvárosként említik (Castelum de Beche), az akkor még impozáns épület maradványai ma is megtekinthetők a Tisza vízmosta partján. Az erődítményt a karlócai béke döntése alapján 1701-ben rombolták le.A 18. század közepétől két település fejlődése indul meg az erődítmény közelében, Aracs és Törökbecse. A 19. században mindkét település virágzást élt át, különösen a vasút 1884-ben történő kiépítésétől. A későbbiek folyamán gazdasági értelemben Törökbecse és Aracs egyre nagyobb teret nyer az utasforgalmi kikötő kiépítésével, ahol 1872-ben Ferenc József császár hajója is kikötött. A császárnak nagyon tetszett a gyöngyszigeti krokán bor, amit később is gyakran és szívesen fogyasztott.

Törökbecse ipari fejlődése szempontjából az elkövetkező időszakban jelentős momentumnak számít úgy a malom, mint a tégla- és cserépgyár kiépítése is 1907-ben, melyet a Bohn fivérek alapítottak.

A mai Törökbecse az akkori két település, Aracs és Törökbecse egyesüléséből jött létre. Történelme során nevezték Törökbecsének, Francisdorfnak, Aracsnak és Volosinovónak is, majd 1952 óta viseli a mostani nevét.

Törökbecse turisztikai-földrajzi fekvése kiváló. Ez az osztályozás azon alapszik, hogy a községnek kellő közlekedési útvonalai vannak, mégpedig közúti, vasúti és hajózásra alkalmas folyami szakasza, melyek összekötik a közelebbi és a távolabbi környékkel egyaránt. Továbbá jelentős, hogy a Tisza folyóra Törökbecsénél épült híd, melynek köszönhetően a község forgalma össze van kötve Vajdaság nyugati részeivel és az európai E-75-ös útszakasszal. A kiváló turisztikai-földrajzi fekvést jelentősen erősíti a Tisza jól hajózható szakasza a település északi részén, mely egyúttal kiváló folyami-turisztikai cél is lehet. A Tisza itt  csendes, síksági, széles medrű, de szeszélyesen kanyargó folyó, önálló, külön öko világ. Az embereket itt tartózkodásuk óta mindig vonzotta a folyó. Annak köszönhetőn, amit a folyó nyújtott nekik, az emberek mellette maradtak, és természetes összhangban élnek vele. A Tisza folyó 44 km hosszan követi a település végső, nyugati részét, és ma már nagyon elismert üdülési, turisztikai központ, számos sportoló és horgász találkozóhelye. Törökbecse a Tiszával él, és Vajdaság egyetlen olyan városkája, melynek központja a folyó partján húzódó, rendezett sétányhoz vezet, melyről a törökbecseiek büszkén állítják, hogy országunkban a legszebb. A sétány a parttal együtt gazdag és mozgalmas törökbecsei történeteket ír. A központtól nem messze helyezkedik el a Kolostor nevű kápolna, melynek közelében állt egykor a törökbecsei vár is. Jellegzetes, vízen fekvő középkori város volt, mellyel útleírásai szerint a híres Evlija Csele - bi is el volt ragadtatva. A hajdani városról és annak történelméről csak jegyzetek és tervek maradtak, melyeket a bécsi levéltárban őriznek. Ami viszont napjainkig  jellemző a helyi kultúrára és a szórakozásra, az a törökbecseiek vonzódása a Tisza partjához. A folyó partja különösen megfelel a nyári rendezvények megtartására, melyek közül néhány túlnőtte helyi jelleget.

Törökbecse egyik szimbóluma a tiszavirág.  Itt minden év július közepén a Tisza felszíne ezen kérészek megrendítő násztáncának helyszíne. Nagyon sok látogató számára ez egyedi, vonzó és biztosan felejthetetlen látvány.

A Tisza folyó a közép-bánáti résznek az egyik legértékesebb ökológiai gyöngyszeme a Sóskopó.  Az a kanyar, ahol a földtörténet múltjában a Tisza folyt, ma Bánát központi részének gazdag ökológiai tájegysége. Víztani alapját a Sóskopó nevű tó alkotja, melyet Nagy Kopónak is neveznek. Ez a hely alkalmas a természet tanulmányozására. A Sóskopó és környéke természetvédelmi terület. A Sóskopó nemzetközi jelentősé- gét 2004-ben megerősítették, amikor az egész terület a nemzetközi Ramsari Egyezmény listájára került a vadvizes élőhelyek közé.  A Sóskopó jellegzetes szikes élőhely, melyek manapság kihalófélben vannak.  Jelentősége a Pannon-Alföldre nem jellemző madárfajták fészkelé- sében rejlik. Itt a ponto-kászpi sós tavakra és tengerpartokra jellegzetes madárfajták is fészkelnek. Összeségében, egyedi pihenőhelye az átvonuló vándormadaraknak. E - Természeti Rezervá- tum a szürke darvak (Grus grus) hatalmas rajáról ismert, melyek számára tavaszi és őszi vándorlásuk során ez az egyik legjelentősebb pihenőhely. Őszi vándorlásuk idején szokványos jelenség körülbelül 20 000 darvat látni, amikor leszállnak a sekély sós vízre éjszakázni. Ebben az időszakban a két magas megfigyelőtoronyról tekinthető meg a számtalan nyári lúd (Anser anser) és különféle kacsafajták, sőt a veszélyeztetett bukóréce (Aythya nyroce) is. A Sóskopó vajdasági jellgzetességét a tó partján elterülő kiterjedt nádasok adják meg. A területnek összes természeti értéke mellett társadalmi és és kulturális jelentősége is van. A tavat néhány tanya veszi körül. Számos legelő nyájat láthatunk a védett övezeten kívül. A távolban feltűnik az egyik legrégibb és részben megőrzött vajdasági templom romja, az Aracs pusztatemplom.Aracs romjai évszázadok óta gazdagítják Bánát történelemét. Ma bánáti termőföldek övezik, a múltban viszont, a középkorban, azonos nevű település vette körül. A történelmi adatok szerint ennek a román stílusú bazilikának a maradványai az 1228-as évből származnak. Előtte, a IX. század vágén és a X. század elején már létezett ezen a helyen egy preromantikus, kőfaragványokkal díszített templom. 1280-ban kifosztották, majd lerombolták. A feltételezések szerint Erzsébet királyné 1370-ben újjá- építtette a romokat, és ekkor épült az északi apszis fölé a gótikus stílusú torony. Aracs, romjaiban is régmúlt idők fényéről tanúskodik. Gazdag régészeti lelőhely, mely ma is kihívást jelent a Tisza menti történelem, kultúra és művészeti örökség tanulmányozására. Végül is minden látogató, aki a termőföldek között a végtelen földes utakon haladva megpillantja és körüljárja Aracs romjait, azzal dicsekedhet, hogy Tisza mentének egyik legrégibb épületét fedezte fel.

A történelem vihara sok nemzetet sodort e- tájara. E rónán áthaladtak, és rövidebb vagy hosszabb ideig itt tartózkodtak: a dákok, a rómaiak, a hunok, a gepidák, avarok,  törökök,   magyarok , németek és  szerbek.  Valamennyien nyomot hagytak maguk után, amelyek bevésődtek a helytörténetünkbe. Törökbecse község nemzeti összetétele kiegészíti Vajdaság etnikai jellegzetességét, hiszen ez Európa demográfiailag legtarkább régiója. A XVIII., XIX. és a XX. század során történt betelepülések és szervezett betelepítések hatottak a multikulturalizmus kialakulására, amely a többnyelvűségben, a népi hagyományokban, a néptáncban és a népszokásokban figyelhető meg. Ma a szerbek, a magyarok és a romák j ó szomszédi viszonyban élnek. A magyarok hagyománya, kultúrája és öröksége Törökbecsén és Beodrán egyaránt megtalálható. Ápolják nyelvüket,a népszokásaikat, a néptáncot,és őrzik a gasztronómiai hagyomanyaikat is.  A magyarok itt tartózkodását méltó épületek fémjelzik: Beodrán a Karátsonyi család kastélya, Gyöngyszigeten a Rohonczy-kastély, valamint a sok egyházi létesítmény. A szerbek kultúrája érzékelhető a törökbecsei Glavaš szülőházában, illetőleg a beodrai Katárka Múzeumban.  Törökbecse községben ma 23.847 lakos él, mig Törökbecse településen 13.123 melynek, 74% szerb  17% magyar, mig a többi roma és egyéb nemzetiségű.

Törökbecse  legnagyobb teljesítőképesség a mezőgazdasági termelésben van. 54.025 hektár művelhető mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, mely alkalmas különféle kultúrák termesztésére a haszonnövények valamint a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermellésre.A mezőgazdaság mellett Törökbecse gazdaságára jellemzőek a következő iparágak:Textilipar( Serbia Manifatture – lábbelik  gyártása, Italtex intimo – alsóneműk gyártása);Fémipar( Vogel & Noot AGROSRB – mezőgazdasági és erdészeti gépezetek gyártása, Brodogradilište „M.C.I.“ – hajók és úszólétesítmények kiépítése); Építészeti anyagok( NEXE csoport tagjai, A.D. Polet IGK – téglák, cserepek és építészeti termékek gyártása égetett agyagból, Polet keramika – kerámialapok és csempék gyártása); Élelmiszeripar ( Žitoprerada DM - Kétszersültek, kekszek, tartós készítmények és sütemények gyártása ,Žitoprerada – malomipari termékek gyártása, Promes – húsfeldolgozás)

Törökbecse község a fejlődés szempontjából az idegenforgalmat az egyik legjelentősebb fejlődési lehetőségként ismeri fel. A község az év folyamán számos rendezvényt szervez. A Nagyboldogasszony napok a legnagyobb bánsági rendezvénysorozat, melyet augusztus végén tartanak a Tisza-partnál lévő sík terepen. A faluünnep fél évtized alatt nagyon látogatott eseménnyé alakult át, amely közel nyolcszor annyi látogatót vonz maga köré, mint Törökbecse lakosainak száma. A Tisza környékén ilyenkor különféle kulturális események bontakoznak ki, beleértve az ismert előadók koncertjeit is. A Nagyboldogasszony napok mellett, mely csupán négy nap alatt több mint 180 ezer embert hoz össze, nagyon látogatottak a tematikus hétvégék is. E rendezvények mellett jelentősek a következők: Tisza, a szerelem folyója, a „Štrudlijada” gasztronómiai rendezvény stb.

Bővebb információk Törökbecse község hivatlos honlapján találhatók

 

http://www.novibecej.rs/