Pomáz

„Pomáz, a Pilis kapuja, páratlan adottságokkal rendelkezik. A főváros határában, a Dunakanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el.


Sokakban felvetődhet: minek kéne törődnünk a klímaváltozással, a környezetvédelemmel. Ha picit romlik is a helyzet, még mindig irigylésre méltóan jól állunk. Épp ezért! Ez a páratlan kincs sérülékeny. Az elmúlt majd egy évtizedben még a klímaváltozást tagadók számára is világossá vált, hogy Földünk s benne szűk környezetünk rossz irányba halad. Mi, akik ez ellen tenni szeretnénk, két úton járhatunk.


A megelőzés és a tájékoztatás útján. Képes-e Pomáz város lakossága megakadályozni a klímaváltozást? Egyedül semmiképp sem. De ha a klímabarát települések példáján felbátorodva egyre több közösség gondolkodik környezettudatosan, akkor van rá esély, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás káros következményeit.


Pomáz Tatabányával és Hosszúheténnyel együtt a legelején csatlakozott a Klímabarát mozgalomhoz. Még a városon belül is nehéz volt megértetni az emberekkel: mi ez, miben más ez, mint egy másik környezetvédő szervezet. Sokáig kerestük, a mai napig keressük a helyünket, szerepünket.


Pomáz, ez a kisváros a Dera-patak mentén fekszik. Régen 50-100 évenként volt egy nagyobb árvíz. Az elmúlt 15 évben pedig kettő. Nem véletlen, hogy a helyi klímakör nagyon sok programja kapcsolódik a vízhez. Az elmúlt idők leginkább embert próbáló feladata is kapcsolódott a patakhoz. A Dera-patak töltésén 2,5 km hosszan kerékpározásra alkalmas lehetőséget teremtettünk. Ezzel az első lépést megtettük, hogy városunkat és a Dera-medence többi települését rá tudjuk kapcsolni a Duna-menti kerékpárútra. A kerékpárút további, Pilis felé tartó szakaszát is a patak mentén szeretnénk folytatni. Ezzel a Dera partja zöld folyosó lehetne a városban és azon is kívül.


Az idei és a következő évek másik fő feladata lehetne a Pomáz és Szentendre közötti Tófenék turisztikai hasznosítása. Egy tanösvénnyel kezdenénk, mely a terület ökológiai értékeit mutatná be, de ha merünk nagyot álmodni egy „Waterworldöt”, egy tavakból, csatornákból álló „vízivilágot” képzelünk el, mely igazi turistalátványosság lehetne. Tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez sajnos több százmillió forint és erős környezetvédelmi elkötelezettségű beruházó kellene. Mi itt is megtesszük az első lépést. Ki jön velünk?”