Hatályba lépett a párizsi klímaegyezmény

Hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. 

A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét. 

Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt - Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia - október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. 

Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - Kína és az Egyesült Államok - ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek. 

A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.

Kőrösi Csaba: magyar siker is a megállapodás hatályba lépése

A párizsi klímaegyezmény hatályba lépése magyar siker is  - nyilatkozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatóság igazgatósága vezetője az MTI-nek. Hozzátette: Áder János köztársasági elnök már a párizsi megállapodás napján felszólította a világ vezetőit, hogy "pörgessék fel a motorokat", gyorsítsák a megállapodás ratifikációjának eredeti ütemét.

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, négy év nyereséget jelent, hogy a párizsi megállapodás már idén hatályba lépett az eredetileg tervezett 2020-hoz képest, és hangsúlyozta, hogy erre ilyen nemzetközi megállapodás esetében még nem volt példa. A megállapodás hatályba léptetése olyan gyors és sikeres volt, hogy a szerkezete, a titkársága, a támogatási rendszere ennyi idő alatt nem tudott kiépülni, ezért most kell létrehozni a támogatói rendszert. A klímaegyezmény gazdaság-átalakító koncepció is egyben, és ha azt jól hajtják végre, akkor jelentős gazdaságdinamizáló hatása lehet.

"Dekarbinozálni fogjuk gazdaságainkat a világon mindenhol" - fogalmazott, és utalt arra, hogy az országok különböző sebességgel csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Megjegyezte azt is, a csökkentés nem jelenti azt, hogy az országok lemondanak a jólétről, az energiáról, a közlekedésről. A megállapodás technológiai fejlődést hoz, versenyelőnybe pedig azok az országok kerülnek, amelyek időben alkalmazkodnak a technológia-váltáshoz. 

Magyarország viszonylag jó pozícióból indul, hiszen az 1990-es szinthez képest mintegy 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gáz kibocsátását, ez az a szint, amit az Európai Unió egésze szeretne elérni 2030-ra. Magyarországnak van tartaléka, mozgáslehetősége - emelte ki Kőrösi Csaba.

ENSZ: nem elegendő a klímaegyezményben vállalt mérték 

Nem elegendő a párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest, és a 2030-ra előrejelzett globális üvegház hatású gázkibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.

A párizsi megállapodás hatályba lépése előtt egy nappal közzétett jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest - olvasható a jelentésben.

Greenpeace: a felét sem teszi ki a szükségesnek a vállalás 

Az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének - közölte a Greenpeace Magyarország Egyesület.

Közleményében az egyesület kiemelte: minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését.

A Greenpeace szerint kevés a mozgástér, a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 Celsius fokot, a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. Hozzátették ugyanakkor azt is: a párizsi klímaegyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett.

A Greenpeace Magyarország Egyesület szerint Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését, 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya 9,5 százalék volt. Úgy vélik, szükség van a napenergia arányának növelésére - amely mindössze 0,5 százaléka a hazai megújulóenergia-termelésnek -, valamint a szélenergia térnyerésére.

Forrás: MTI