Atomenergia és társadalmi felelősség

A Klímabarát Hírlevél 2010. szeptemberi számában egy cikk kapcsán vitát kezdeményeztünk az atomenergiával kapcsolatosan. A vitaindító cikkre érkezett és közölt írásokat ezen az oldalon foglaljuk össze.

Az éghajlatváltozás és a fosszilis energiaforrások szűkössége miatt újra megélénkült az érdeklődés az atom­energia iránt. Az új erőművek építését és a régiek bővítését azonban nem előzte meg egy olyan társadalmi vita - több mint két évtizeddel Csernobil után -, amely az ezzel kapcsolatos aggodalmakat eloszlatta volna. Ezért a Hírle­vélben elindítunk egy az atomenergiával kapcsolatos vitát. Gere Kiss Zsolt vitaindító írása után közöljük Pázmándi Tamásnak, a Magyar Nukleáris Társaság alelnökének véleményét és a szerző arra adott válaszát. Ezt követően Varga István, volt gazdasági miniszter, hozzászólása olvasható. A vitához további hozzászólásokat várunk, ame­lyeket a szerkesztőség részben vagy egészében a hírlevél további számaiban fog megjelentetni, abban a remény­ben, hogy ebben a mindannyiunk életét és jövőjét érintő kérdésben jobban megértjük majd egymást.

Gere Kiss Zsolt: Atomenergia: áldás vagy átok?
http://klimabarat.hu/node/248

Dr. Pázmándi Tamás: Atomenergia: megvalósítható és szükséges
http://klimabarat.hu/node/255

Gere Kiss Zsolt: Válasz a Magyar Nukleáris Társaság cikkére
http://klimabarat.hu/node/256

Varga Istán: Atomenergia: Igen? Nem? Milyen mértékben?
http://klimabarat.hu/node/257

Európának szüksége van az atomenergiára
Az MTA Hírlevele közölte Pálinkás József (MTA elnök) és Fellegi Tamás (Nemzeti Fejlesztési Miniszter) véleményét.
http://klimabarat.hu/node/271

Vári Anna: A Tiszta atomenergia? Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon és külföldön
Vári Anna „A Tiszta atomenergia? Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon és külföldön” című könyvében röviden ismerteti, hogy néhány országban milyen szerepet töltött be az atomenergia 2008-ig az energiaellátásban. Ezek az ismertetők alapján jól látható, hogy milyen lényeges különbségek vannak az egyes országok között erről a kérdésről.
http://klimabarat.hu/node/279

Náray-Szabó Gábor: Veszélyesebb-e az atom, mint a szén?
Az olaj után hosszabb távon az atomerőművek a fűtőanyaga is el fog fogyni. Nem marad más hátra, minthogy csökkentsük az anyagi fogyasztásunkat, kevesebbet autózzunk, utazzunk, kisebb lakásban lakjunk, és karácsony­ra ne felesleges vacakok garmadáját tegyük a fa alá, hanem inkább – legalább az ünnep idején – törődjünk többet egymással.
http://klimabarat.hu/node/289

Ertsey Attila: Van-e Paks bővítésének alternatívája?
A nagymélységű geotermikus kutakból (HDR) nyert energia elegendő akár a teljes hő- és elektromos energiaigény fedezésére. Nincs veszélyes hulladék és tárolási probléma.
http://klimabarat.hu/node/285

Gere Kiss Zsolt: Válasz Ertsey Attila cikkére
http://klimabarat.hu/node/293

Végh László: Jövőnk erőforrásairól
Újabb, más elveken működő atomerőművekkel kapcsolatos vizsgálatok is folynak, sajnos az elmúlt évtizedekben ezekre sem fordítottak kellő figyelmet.
http://klimabarat.hu/node/288

Hetesi Zsolt: Az atomenergia ma és holnap
A ma működő atomerőművek 14%-át fedezik a világ jelenlegi elektromos energia igényének, és 2,2%-át a világ teljes energiafelhasználásának. Valószínűtlen - az urántermelés a jelenlegi 43,5 ezer tonna éves szintjét figye­lembe véve - , hogy kitermelés valaha is meghaladhassa a 90 ezer tonna/év mennyiségi „csúcsot”. Ezzel a felté­telezett csúcshozammal annyi villamos energiát lehetne termelni, amely a jelenlegi szinthez képest csupán 38%-os növekedést jelentene.
http://klimabarat.hu/node/321

Jávor Tamás: Amit nem kell fenntartás nélkül elhinnünk az atomenergia magyarországi alkalmazásáról
Mint felkért, ámde szakmabeli hozzászóló, szeretném a "megélhetési véleményformálónak" még a látszatát is elkerülni. Így a vita részeként javaslom, hogy vizsgáljunk meg néhány gyakran hangoztatott állítást a nukleáris energia témájában. Hogy igazságos legyek, ötöt választottam az atomenergia felhasználását pártolók, s ötöt az ellenzők szájából. Végső soron pedig véleményem szerint nem "a nukleáris energia megfelelő hazai szerepben való elhelyezését", hanem energiaszükségletünk optimális fedezését, közösségünk életének fenntartható megoldását kell szem előtt tartanunk. Ennek egyik eszköze lehet a nukleáris energia is, de akár az arról való lemondás is.
http://klimabarat.hu/node/318

Vári Anna: Atomenergia és radioaktív hulladék a közvéleményben
Az atomenergiával kapcsolatos közhangulatot az elmúlt évtizedek során hullámzások jellemezték, amelyek a kritikátlan lelkesedéstől a félelmen és elutasításon keresztül az óvatos közeledésig terjedtek. Vári Anna 2009-ben megjelent a „Tiszta atomenergia? Radioaktív hulladékkezelés Magyarországon és külföldön” című könyvének 4. fejezete ezzel a kérdéssel foglalkozik.Tovább->>>

A csernobili atomfelhő terjedése
Az alábbi linken követhető nyomon, hogy a csernobili balesetet követően 1986. április 26. és május 9. között a légköri mozgások következtében hol milyen sugárterhelés jelentkezett Európában. Tovább->>>

The Economist vita az atomenergia szükségességéről
A The Economist internetes oldalán egy nyilvános vitát szerveztek áprilisban az atomenergia szükségességéről. A vita egy állításra épült, amit véd egy “javaslattevő”, és bírál egy “ellenző”. Mindketten a téma szakértői, akik három alkalommal vitáztak. Az olvasók szavazhattak illetve elküldhették véleményüket a vita ideje alatt (kb. 1 hét) A vita végén a kapott szavazatok alapján dőlt el, hogy ki nyerte a vitát. Tovább->>>

Németország legkésőbb 2022-ig bezárja atomerőműveit a kormány határozata szerint
A 17 németországi atomerőmű többsége 2021 végéig beszünteti működését. Három erőművet azonban véglegesen csak 2022-ben zárnak be, felkészülve arra az esetre, ha probléma adódna a biztonságos energiaellátással, illetve a beígért energiapolitikai fordulat végrehajtásával. Tovább->>>

Gyulai Iván: A nukleáris energia és a fenntarthatóság
Nem elég, hogy nem tisztázottak a finanszírozás keretei, de az sincs kidolgozva, hogy másként elköltve az egyéb­ként nem rendelkezésre álló 2 ezer milliárd forintot, milyen lehetőségei lennének az országnak az energia­függőség valódi oldására.