Skip to main content
Tel.: +36 1 249 5469 E-mail: szovetseg [at] klimabarat.hu

A Vas megyében egyre gyakoribb szélsőséges időjárásért a klímaváltozás felelős

„Készül a Vas megyei klímastratégia, amelyet reményeink szerint november 17-én elfogad a közgyűlés. Célunk, hogy a gyakorlatba is hatékonyan átültethető stratégiát dolgozzunk ki megyénknek.” – hangzott el Dr. Stankovics György, a Vas Megyei Önkormányzat aljegyzője köszöntő beszédében a Klímabarát Települések Szövetségének (KBTSZ) Nyugat-Dunántúl Régióbeli szakmai napján. A rendezvénysorozatot a klímastratégiák kidolgozásának ösztönzése céljából rendezik meg az ország összes régiójában. Dr. Pálvölgyi Tamás, a KBTSZ szakmai vezetője, egyetemi tanszékvezető az eseményen elmondta: „Vas megyében a víz az úr, hiszen 60 települést veszélyeztet árvíz és 33 települést villámárvíz.”

Szakértők szerint a Vas megyei településeket a klímaváltozás negatív hatásai közül a víz által előidézett károk érintik a legnagyobb mértékben. A Klímabarát Települések Szövetsége Szombathelyen rendezett konferenciát az éghajlatváltozás okozta, régióban tapasztalható problémákról. Pálvölgyi Tamás, a KBTSZ szakmai vezetője és a BME Gazdaság- és Társadalomtudomány Kar Környezetgazdaságtan Tanszék tanszékvezetője szerint a készülő megyei éghajlatváltozási stratégia a vizekkel kapcsolatos kihívásokra, a Nyugat-Dunántúli Régiót jellemző speciális szélviszonyok okozta pusztításokra, valamint a kistelepüléseket és a városokat egyaránt sújtó hőhullámokra is megoldást kínálhat. A rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy „Vas megye lakóépületeinek viharok általi veszélyeztetettsége 3%-kal haladja meg az országos átlagot. A hőhullámok pedig nemcsak a nagyvárosokban hozhatnak létre úgynevezett városi hőszigeteket, hanem a sűrűn beépített nyugat-dunántúli kistelepüléseken is, 5 C°-kal megemelve a hőmérsékletet.”

A szakember szerint a települési klímastratégiáknak nem titkolt célja, hogy olyan helyi közösségek, fórumok jöjjenek létre, ahol meg lehet vitatni a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket. A KBTSZ feladata az ország jó gyakorlatainak gyűjtése és széleskörű hozzáférés biztosítása minden érintett számára, hogy egymástól tanulva, egymást segítve küzdhessenek meg az éghajlatváltozás kihívásaival.

Dr. Szőgyényi-Kovács Szabolcs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese a konferencián arról számolt be, hogy a 2008-as Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) a Párizsi Megállapodást követően átdolgozták. A NÉS2-t 2017. május 23-án fogadta el a kormány, és átadta az országgyűlésnek, amely még 2017-ben szavaz róla. Ha a NÉS2 érvénybe lép, a kormányt törvény kötelezi, hogy 6 hónapon belül Cselekvési Tervet hozzon létre. A KEHOP-1.2.0. és 1.2.1-es kódszámú pályázatok – amelyek a megyei és települési klímastratégiák létrejöttét és megyei éghajlatvédelmi platformok felállítását szorgalmazzák – célja az ország sérülékenységének csökkentése, a klímaadaptáció elősegítése, az éghajlatváltozás hatásaiért felelős emberi tevékenységek mérséklése.

Az ország első árvízi riasztórendszereinek kidolgozására Szombathelyen került sor, tudtuk meg Dr. Nagy Zsuzsanna, a DHI Hungary Kft. ügyvezetője előadásából, aki Sopron példáján keresztül mutatta be, hogy az önkormányzat és a város működtetőjének összefogásával és egy koncepcióterv segítségével olyan fejlesztések valósíthatók meg, amelyek hatására megelőzhetőek a csapadékvízkárok és elöntési károk is. Varga Zoltán, az IMRO-DKK NKft. ügyvezetője szerint a települések/vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései valójában klímavédelmi szempontokat érvényesítenek, ezt pedig a műszaki területen tevékeny szakemberek szemléletformálásával tovább lehet erősíteni.

A szakmai nap második felében tartott kerekasztal-beszélgetésen Bozzay Balázs, a BFH Európa Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, Lendvai Ivánné, Kunsziget Község polgármestere, Gál Lajos, Gyenesdiás Nagyközség polgármestere és Musits Róbert, az IMRO-DKK NKft. ügyvezetője vitatta meg a kistelepülések klímaadaptációval és klímavédelemmel kapcsolatos feladatait. Gyenesdiás Nagyközség egyike azon 4 településnek, amely a KBTSZ tagjaként települési minta-klímastratégiát készített.