Skip to main content
Tel.: +36 1 249 5469 E-mail: szovetseg [at] klimabarat.hu

Magyarország átfogó éghajlatvédelmi programmal készül a klímaváltozás 21. századi kihívásaira

Kevesen tudják, hiszen a sajtó ritkán és nem kiemelt helyen foglalkozik vele, de Magyarországon komoly és széleskörű szakmai munka folyik az ország hatékony klímavédelme érdekében. Erről győződhettek meg azok is, akik 2017. december 13-án ellátogattak a Klímabarát Települések Szövetsége (KBTSZ) és a Pest Megyei Önkormányzat által közösen szervezett Települések tervezési és finanszírozási lehetőségei a helyi klímavédelem érdekében című konferenciára, amely a KEHOP-1.2.0 kódszámú projekt keretében valósult meg. A klímakonferenciára a Közép-Magyarországi Régió megyei és települési önkormányzatai, egyetemei és független kutatócsoportjai, civil szervezetei és az érintett hatóságok, kormányzati és környezetvédelmi szervek kaptak meghívást.

Dr. Botos Barbara előadásában beszámolt arról, hogy Magyarország klímaváltozással szembeni sérülékenysége európai viszonylatban is jelentősnek tekinthető, ezért rendkívül fontos az éghajlatváltozás hatásaira való tervezett felkészülés. A káros hatásokkal szembeni fellépés közös, nemzeti érdek, amelynek egyik kiemelten fontos pontja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.

Hazánkban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. prioritása az ország klímaadaptációjának elősegítése és az éghajlatváltozással kapcsolatos sérülékenységének a csökkentése. A KEHOP-1.1.0 pályázat országos adatbázisok kiépítését támogatta, a KEHOP-1.2.0 felhívás keretében megkezdődött a megyei szintű klímastratégiák kidolgozása és a széleskörű éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás. Jövőre pedig sor kerülhet a KEHOP-1.2.1. felhívás keretében a települési klímastratégiák elkészítésére is. A cél az, hogy az ország minden szinten készen álljon az éghajlatváltozás kihívásaira, és képes legyen adaptálódni a visszafordíthatatlan folyamatokhoz— tudtuk meg Dr. Pungor Szilvia előadásából.

2017-ben a megyei klímavédelem kiépítése és az egyes régiók klímatudatos szemléletformálása érdekében a fővárosban és az ország összes megyéjében úgynevezett megyei éghajlatváltozási platformok alakultak, így létrejött a Pest Megyei Éghajlatváltozási Platform is. (A platformok felépítéséről, tevékenységeiről itt tájékozódhat.)

Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke a konferencia köszöntőjében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) és a KBTSZ munkáját méltatva bejelentette, hogy elkészült és társadalmasításon van a Pest Megyei Klímastratégia. Arra kért mindenkit, hogy javaslataival segítse a dokumentum véglegesítését. Észrevételeiket 2018. január 3-ig várják a Pest Megyei Önkormányzat honlapján (A dokumentum elérhető itt). Mint elmondta, a Pest Megyei Éghajlatváltozási Platform eddig három szemléletformáló programmal hívta fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, az elkerülhetetlen változásokkal szembeni alkalmazkodás szükségességére és annak helyi lehetőségeire. A rendezvényeiken azt tapasztalták, hogy a fiatalok érdeklődve fogadták a klímatudatosságot növelő programokat, a vállalkozások azonban nem érezték úgy, hogy érintve lennének az éghajlatváltozás kihívásai által.

Pest megye élen jár a klímastratégák kidolgozásában, hiszen itt készült el a KEHOP-1.2.1 projekt pályázatait és megvalósítását segítő minta-klímastratégiák közül három is. Vecsés mintajellegű települési klímastratégiát készített, amelyet Dobozi Eszter mutatott be a konferencián, Tápiószentmárton és Tápióbicske vidéki településegyüttesi, Budapest Főváros I. kerülete pedig fővárosi kerületi stratégiát.

Az elkészült és a jövőben kidolgozott klímastratégiák szakmai minőségéért és egységes módszertanáért a KBTSZ az MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központtal közösen (jelenleg MBFSZ NAKFO) módszertani útmutatókat állított össze. Elérhetők itt.)

A nemzetközi klímapolitikában vállalt aktív szerep, a Magyar Kormány témaspecifikus pénzügyi ösztönzői, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályának szakemberei, a KBTSZ klímatudatos települései és fővárosi kerületei, a klímaváltozás és a fenntarthatóság területén működő kutatócsoportok nemzetközileg is elismert szakemberei és nem utolsó sorban a számos, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó helyi civil kezdeményezés mind-mind reményt adnak arra, hogy az elkövetkező években jelentősen csökken az ország sérülékenysége a klímaváltozás folyamataival szemben, és egyre szélesebb körű összefogás jön létre a megváltozott éghajlat 21. századi kihívásainak kezelésére.

Széchényi2020 logóKlímabarát Települések Szövetsége logó