Szekszárd is bemutatkozott az MTA rendezvénysorozatán

Az MTA Könyvtár és Információs Központ „Kertész leszek!” című rendezvénysorozatának április 25-i programját Antal Z. László szervező, szövetségünk tiszteletbeli elnöke vezette be röviden a holisztikus szemlélettel kapcsolatos gondolataival, majd Kükedi Zsolt, helyi gazdaságfejlesztő Városi öko közösségek címen tartott előadást. A szakember elmondta, évente több száz településre látogat el, hogy összegyűjtse a jó gyakorlatokat. Eddig 1100 településen járt, és a helyi gazdaságfejlesztés megoldására 47 típuspéldát dolgozott ki, több kategóriára felosztva. A helyi társadalmi, gazdasági fejlesztés lehetőségei például a helyi termék előállítása, vagy a helyi pénz bevezetése. Élelemtermelésre is hozott példákat: közösségi finanszírozású baromfitojás előállítása, biogazdaságból származó zöldség, közösségi kertek, vagy az ökokörök mozgalma, ahol egymást oktatják a közösség tagjai.

Az előadó energia és víz témakörben kiemelte a Klímabarát Települések Szövetségét, amely települési szinten keres megoldást a klímaalkalmazkodásra, de szóba került a vízfogyasztás is. Elhangzott, hogy a csapvíz és a palackozott víz között nincs lényeges minőségi különbség, de a felelőtlen magatartás úszó szeméthegyeket hoz létre az óceánokon. Szólt arról is, hogy a közösség és kultúra kategóriában a háztáji piac jó lehetőséget teremt a kapcsolatépítésre, a megosztáson alapuló gazdaság pedig az egyéni tulajdon helyett a közösségi használatot erősíti.

Szekszárd, a klímabarát település programját Baka György és Kővári László mutatta be. Kővári László az önkormányzatnál dolgozik, előtte viszont az agráriumban tevékenykedett, ahol a ’70-es évektől elkezdte összegyűjteni a klimatikus adatokat. Ezt a Zöldtárs Alapítvány (elnök: Baka György) honlapján is közzéteszik, amit összehasonlítanak az aktuális eredményekkel. 2008-ban, a 2. Klímanap alkalmával az energia- és vízfelhasználás mérését is elkezdték, 2009-ben pedig megalakult a Klímakör, és ebben az évben csatlakoztak a Klímabarát Települések Szövetségéhez is.

A város Klímastratégiáját 2010-ben fogadták el, amit társadalmi egyeztetés előzött meg. A Klímakörön belül öt munkacsoport alakult az önkormányzat támogatásával, amelyek javaslatot tesznek a programokra. A Szüreti Napok alkalmával vizeket kóstoltattak, ahol egy csapvíz nyert, a szekszárdi csapvizet pedig többen ásványvíznek hitték. Klímaébresztő filmhetet tartottak, valamint 600 főt kérdeztek meg a klímaváltozásról. Ennek egyik előzménye egy 2010-es nagy árvíz volt, amikor beszakadtak a löszön épült pincék, és több házba is betört a víz, óriási gazdasági károkat okozva. A mért időjárási adatok kimutatták, hogy a 90-es évektől egyre gyakoribbak a szélsőségek, és kiegyenlítetlen a csapadék eloszlása.

Egy nemzetközi klímakutatási programban (IMPRESSIONS projekt) is részt vesz Szekszárd, melyben az éghajlatváltozás várható hatásaira, és a lehetséges alkalmazkodási módszerekre keresik a válaszokat. Az önkormányzat által létrehozott klímaalapból több programot is megvalósítottak, melyeknek legfőbb célja a környezeti nevelés és a szemléletformálás. Ezek közül néhány: Tapossa laposra, Autómentes Nap (200 fő részvételével), két tanösvény kialakítása, komposztálási program, Víz Világnapja foglalkozások, megyei környezetvédelmi vetélkedő iskolásoknak. 2012-ben 14 programot valósítottak meg 800 fő, 2013-ban 15 programot 650 fő, 2014-ben pedig 350 fő részvételével. Az események során Szekszárd lakosságának a 10%-a került bevonásra, 30 megvalósító közreműködésével és szakmai támogatásával.