Siralmas helyzetben az ENSZ klímaalapja

A Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund, vagyis GCF) 2009-ben jött létre és székhelye 2013 óta Dél-Koreában található, ahol 110 fős gárdával működik. 2009-ben a koppenhágai klímacsúcson az ENSZ-tagállamok azt vállalták, hogy 2020-ig 100 millió dollárt raknak össze a klímaváltozástól leginkább sújtott szegény országok megsegítésére. Ehhez képest 2014-ben végül csak valamivel több mint 40 ország vállalta, hogy 2020-ig 10,3 milliárd dollárt fizetnek be a GFC-be. E pénzeket a szegény országok megújuló energiás beruházásáira fordítják, valamint arra, hogy olyan infrastruktúrákat hozzanak létre, mellyel védekezni tudnak a szélsőséges időjárás ellen és adaptálódni a megváltozott természeti viszonyokhoz (pl. árvízvédelem).

Ebből a 10,3 milliárdból 3 milliárdot az USA adott volna, mint a legnagyobb donor. Az Obama-adminisztráció egymilliárdot átutalt, a Trump-kabinetre hárult volna a fennmaradó összeg kifizetése, de amellett, hogy Trump kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, azt is világossá tette, hogy nem hajlandó befizetni a klímaalapba egy centet sem, mert az szerinte az adófizetők pénzének az elhárdálását jelentené.

Kép: Freeimages

Az így kimaradó 2 milliárd dollár az alap költségvetésének 20 %-át jelenti. Számos ország és város tett rá ígéretet, hogy igyekeznek pótolni ezt az összeget, de 2 milliárd így sem fog összejönni. Valószínűleg csak ennek a töredéke. Mivel a felajánlások önkéntes alapúak, nincs jogi eszköz rá, hogy a Fehér Házat az Obama által tett ígéret betartására kötelezzék. Az USA-nak 2018 végéig van tagsága az igazgatótanácsban.

Ha időközben más donorországok befizetései nőnek, kérdéses lesz, hogy megtarthatja-e az Egyesült Államok a helyét a grémiumban.

Az USA után Svédorszzág a második legnagyobb adakozó a maga 581 millió dollárjával. Ha a donorországok lélekszámát nézzük az egy főre jutó adomány a svédeknél a legnagyobb (60 dollár/fő), míg az USA-ban ennél jóval kisebb (3 dollár/fő). Japánnak is van még egy nagy ígérete: a szigetország 1,5 milliárdot fizetne be az alap kasszájába.

A Wall Street is kiállt a párizsi klímaegyezmény mellett

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

·         Az alap igazgatótanácsa 2016-ban 1,3 milliárd dollár szétosztásáról rendelkezett, holott arra az évre 2,5 milliárd volt az előirányozott cél.

·         Fennállása óta az alap 2,2 milliárd dollárnyi támogatást és kölcsönt osztott szét. 13 millió dollár híján ez mind kiosztásra került.

·         A legnagyobb összeg, amit egy projektnek ítéltek, 5 millió dollár volt. Ez éppen egy amerikai szervezet kapja, a New York-i Acumen Fund, mely Ruandában és Kenyában létesít napenergiás infrastruktúrákat.

·         Egymillió dollárt kapott egy mongol bank emissziócsökkentési projektje, és ugyanekkora összeget és perui esőerdőket védelmező beruházás.

Az ENSZ zászlója (fotó: Flickr/Sanjit Bkashi)

Jogi komplikációk

Az alap működését nemcsak a pénzhiány nehezíti. Az időhiány is. Az igazgatótanácsi tagok gyakran nem kapják meg időben a pályázatok anyagait. De ez még nem minden. A 24 tagú igazgatótanács -melynek tagjait a gazdag donorországok éppúgy adják, mint a fejlődők, melyek megkapják a pénzeket- talán túl óvatosan dolgozik, mivel nem akarja, hogy jogi hercehurca alakuljon ki a döntései nyomán. Mivel az alap vezetősége nem ENSZ-alkalmazott, nem vonatkozik rájuk olyan jogi védelem, ami az ENSZ-tisztségviselőket megilleti: vagyis a jogi immunitás, hogy őket nem lehet felelősségre vonni.

A GCF ugyanis nem hivatalos szervezete az ENSZ-nek, bár az ENSZ égisze alatt jött létre, az ENSZ klímapolitikai tárgyalásain született döntések következményeként. Lassítja a jóváhagyás folyamatát a bürokrácia tehetetlensége (melynek malmai mindig lassan őrölnek) és az is, hogy a donorországok gyakran túl sok feltételt támasztanak a támogatáshoz.

Az alap most ott tart, hogy elkezdi az érdemi együttműködést olyan multilaterális intézményekkel, mint a Világbank vagy az Ázsiai Fejlesztési Bank, valamint magántulajdonú bankokkal. Amint ezekkel megköttetnek a szerződések, újabb pénzek áramolhatnak a szegény országok felé az alapon keresztül. A párizsi klímaegyezményben foglaltak szerint az aláíró tagországok 2025-ben megemelhetik a klímaváltozás által leginkább sújtott szegény országok támogatására fordítandó összeget.

Forrás: Reuters

Klímaegyezmény: szinte mindenki Trump ellen

Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump tegnap este hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.

Forrás: piacesprofit.hu 2017.07.01.

http://www.piacesprofit.hu/klimablog/siralmas-helyzetben-az-ensz-klimaalapja/