Saját magunk áramellátói leszünk?

Az Európai Unió 2020-as klímapolitikai céljai szerint 20 százalékkal javítja az energiahatékonyságot, 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást és 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát.

Magyarország az üvegházhatású gázok csökkentésében 10 százalékos csökkentést célzott meg a 2005-ös szinthez képest, a megújuló energiaforrások teljes energiafogyasztáson belüli részarányára pedig 14,65 százalékos vállalást tett 2020-ra.

Ez utóbbit a lakossági biomassza felhasználást is figyelembe véve már idén teljesítette az ország – fogalmaz Kovács Csaba, a KPMG partnere, energiapiaci szakértője. Az energiastratégiát tekintve már jóval messzebbre, a 2030-as célokra érdemes tekintenünk. Az Európai Bizottság tavaly novemberben adott ki egy új törvénycsomag tervezetet, amely szerint 2030-ra már a teljes energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiából kívánja fedezni, és vélhetően ehhez a célhoz való hozzájárulási vállalásoknak megfelelően fog forrásokat allokálni – hívja fel a figyelmet a szakember.

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a közösség egész területén komoly kihívást jelent az úgynevezett energiaszegénység. Ez azt jelenti, hogy az uniós vállalkozások számára az energiaár jelentősen befolyásolhatja a versenyképességet, a lakossági felhasználók költésgvetésében pedig jelentős tételt jelentenek az energetikai célú kiadások.

Bizonyos felhasználói kör esetében az átlagos keresetekhez viszonyítva rettenetesen drága az energia, ugyanakkor jóval többet is használunk belőle, mint amennyit kellene.

A Bizottság szerint a jövőben várhatóan több forrás jut nem csak az energetikai technológiák fejlesztésére, hanem a lakások, otthonok és épületek korszerűsítésére, energiahatékony eszközök terjesztésére. A Bizottság becslése szerint 2020-ra a kizárólag energiatakarékos termékeket használó fogyasztók háztartásonként átlagosan évi 500 eurót takaríthatnak majd meg.

Mindenki magának fejleszthet áramot

És épp ez a megtakarítási lehetőség vezérel számos olyan lakossági fogyasztót, aki saját maga számára szeretné termelni az energiát. A szakemberek szerint a központosított, nagy erőművi rendszerektől elmozdulás történik a decentralizált, helyi energetikai rendszerek irányába. Kovács Csaba lapunknak elmondta, a technológiai fejlődésnek köszönhetően a napelemekkel való termelés, valamint az akkumulátorok és az egyéb energiatároló kapacitások költségeinek csökkenésével megfizethetővé válik a fogyasztók részben hálózattól független, önálló energiatermelése.

Ezt az igényt egyébként már a szolgáltatók is igyekeznek kihasználni azzal, hogy kulcsrakészen telepítenek háztartásokat, energiaközösségeket ellátó kiserőműveket. A PWC közelmúltban kiadott közleményéből például az is kiderül, hogy Németországban számos helyen már most is a helyi energiafogyasztás több mint 80 százalékát elosztott forrásokból - leginkább tetőre szerelt napelemekből és saját birtokokon működő szélerőművekből - származó energia fedezi.

Használjon okosmérőket, mert megéri!

Az energiaköltségek csökkentésének következő lépcsője - a villamos energia, a földgáz, távfűtés, hűtés és melegvíz - úgynevezett okos mérésének a bevezetése. Ez olyan, valós idejű mérési technológia, amely folyamatosan biztosítja a fogyasztási adatok rendelkezésre állását mind a fogyasztók, mind az energiaszolgáltatók számára. A nyugat-európai országokban szerzett tapasztalatok és a pilot programok alapján elmondható, hogy a rohamosan terjedő intelligens rendszerek segítségével elérhető anyagi megtakarítás pedig több mint kétszer akkora, mint a működtetésükkel együtt járó kiadások összege.

A magyar szakértők szerint Magyarországon akár 250 megawatt plusz-szükségletet lehetne kontrollálni az okos mérés bevezetésével. Ennek a módszernek más előnyei is vannak: elkerülhető vele a fogyasztók eladósodása, kiszűrhető a jogosulatlan felhasználás, valamint a fogyasztás mértéke szabályozhatóvá válik, sőt lehetőség nyílik az abba való beavatkozásra is. Új távlatokat nyit az energia vásárlásra is: nem mindegy tehát, hogy a csúcsidőszakban használja egy fogyasztó a legtöbb energiát, vagy ezt az okos mérés alapján át tudja csoportosítani máskorra, amikor talán olcsóbban jut hozzá.

A digitális technológiák azonban nem csak a mérésben jelennek meg: a vállalati és a lakossági fogyasztók számára egyre fontosabb, hogy rugalmasan fizethessék a számláikat, érjék el az ügyfélszolgálatot. A szakértők úgy látják, hogy az internetre kapcsolódó eszközök kulcsfontosságúak lehetnek az új termékek és szolgáltatások kialakításában.

A cikk folytatásáért kattintson a következő linkre:

http://www.origo.hu/gazdasag/20170526-megujulo-energiaforrasok-az-energiaszolgaltatsokon-belul.html

Forrás: Origo.hu 2017.05.26. 10:26 Saját magunk áramellátói leszünk?