Robert Glasser-Patricia Espinosa: Védjük az éghajlatot, csökkentsük a katasztrófákat!

Jól ismert tény, hogy amennyiben továbbra is ilyen mértékben bocsájtjuk ki az üvegházhatást okozó gázokat, azzal nagyban növeljük a katasztrófák kockázatát is. Most és a jövő nemzedékek idejére. A természeti csapások növekedése a felmelegedés, az emelkedő tengerszintek és a Földünk rendszereiben bekövetkező olyan széles körű változások következménye, amely kihatással van a viharokra, a széljárásra és az esőzésre.

A május végén Mexikóban a Globális katasztrófakockázat-csökkentési konferencián a fő téma az a veszteség lesz, amelyet ezek a változások okozhatnak az emberek életére, a gazdaságokra. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkezett katasztrófák, vagyis a katasztrófák 90 százaléka, jelenleg 520 milliárd dollárba kerülnek a világgazdaságnak, és 26 millió embert taszítanak szegénységbe minden évben.

Az első éghajlatváltozással foglalkozó ENSZ-konferencia óta eltelt 22 évben láthattuk, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása kritikusan magas szintet ért el. Ez különösen aggasztó azoknak, akik száraz területeken, a ciklonoknak kitett partvidékeken, ártereken, instabil domboldalak alatt vagy a világ olyan területein élnek, amelyek a gleccserek olvadó vízétől függenek. Ugyanebben az időszakban tapasztalhattuk az időjárási és éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák megkétszereződését, amelyek végveszélybe sodorhatnak olyan, kevéssé fejlett országokat, mint például Haiti, ahol tavaly októberben a Matthew hurrikán több mint 600 ember életét követelte és megsemmisítette az ország GDP-jének harmadát. Egyes becslések szerint Haiti felépülése a 4-es erősségű hurrikánt követően körülbelül 2,8 milliárd dollárba kerül. Ez rendkívül nagy összeg egy olyan ország számára, ahol a lakosság 60 százaléka szegénységben él.

A Fülöp-szigeteken több ezren vesztették életüket 2013-ban, a Csendes-óceán felmelegedő és emelkedő vízszintjén átvonuló Haiyan tájfun miatt. A gazdasági veszteségek és az újjáépítés költségei itt is több milliárd dollárba kerülhetnek.

Mindeközben a Száhel-övezetben és Afrika déli részeinek szárazföldjein olyan magas a hőmérséklet, hogy az emberi élet megfelelő fenntartása az elmúlt 12 hónapban elérte a határait. A különböző országok egymást követően jelentették be a vészhelyzetet, és milliók szenvedtek az éhínség pusztításától, szintúgy milliók vesztették el munkájukat. Alig öt évvel azután, hogy a 21. század első éhínsége véget ért, Szomália annak a küszöbén áll, hogy ismét bizonyítsa: a világ éhezőinek 80 százaléka olyan országban él, amelyet hidrometeorológiai katasztrófák sújtanak.

Az éghajlatváltozás (amit olyan jelenségek is súlyosbítanak, mint az El Niño) nem az egyetlen katasztrófakockázatot kiváltó tényező, viszont kiszámíthatatlan hatásai lehetnek. Ezért próbálja a világ megismerni, hogy olyan tényezők, mint a gyenge kockázatkezelés, a gyors és tervezetlen városiasodás, a szegénység és a környezeti pusztulás, miként adódnak hozzá az alapproblémához.

Most ennek megértésére és jobb tervezésre van szükség, leginkább a helyi szinteken. A Sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretrendszer két évvel ezelőtti elfogadásával az ENSZ-tagállamok megegyeztek abban, hogy több figyelmet fordítanak a nemzeti és helyi katasztrófakockázat-csökkentési stratégiákra. Ezek a stratégiák képezik a védekezés alapját, az, hogy 2030-ra jelentősen csökkenjen a halandóság, a gazdasági veszteség és a kritikus infrastruktúrát ért kár. Rendkívül fontos, hogy minden akadályt ledöntsünk, amelyek az éghajlati eredetű kockázatokon felül a katasztrófakockázat-csökkentést támogatók és azok között van, akik csak az éghajlatváltozás elleni fellépésre fókuszálnak.

Mindannyian tudjuk, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartása a legjobb hosszú távú hozzájárulás, amelyet a kormányok, a helyi önkormányzatok és a magánszektor tehet a katasztrófakockázat-csökkentés érdekében.

Eközben a fejlett katasztrófakockázat-irányítás helyi tervezése segíti az alulról jövő társadalmi igényt a cselekvésre, amely a jelenlegi felajánlásokon felül egy felemelkedő nemzeti és globális szándékot jelenít meg az éghajlatváltozás elleni fellépésben.

Az ötödik globális platform eredménye lehetőséget teremthet arra, hogy a katasztrófa- és éghajlatkockázat képviselőit közelebb hozzuk egymáshoz. A katasztrófák tűzvonalában most a szegények és a kiszolgáltatottak állnak, de védettséget egyik ország vagy kontinens sem szerezhet, ha nem vállalunk felelősséget és ragadjuk meg a lehetőséget, hogy most cselekedjünk.

 

A szerzők az ENSZ-főtitkár katasztrófakockázat-csökkentésért felelős különleges képviselője, illetve a az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményének vezető titkára tisztségeket töltik be

Forrás: HVG 2017. május. 21. 09:30 GAZDASÁG

http://hvg.hu/gazdasag/20170521_vedjuk_az_eghajlatot_csokkentsuk_a_katasztrofakat