Meteorológiai konferencia az éghajlatváltozásról

„Éghajlat: ismerjük meg és cselekedjünk” címmel közösen rendezett konferenciát az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és a Klímabarát Települések Szövetsége. A globális felmelegedéssel, a levegőszennyezéssel és az egészségre káros UV sugárzással egyaránt foglalkozó tanácskozáson a lokális, regionális és globális összefogás pozitív példáival is megismerkedhettünk.

Dr. Radics Kornélia, az OMSZ elnöke „Állami alapfeladataink között a legfontosabb az állampolgárok élet és vagyonbiztonságának megóvása, ennek segítése” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az OMSZ elnöke. Dr. Radics Kornélia a konferencia felvezetéseként elmondta: ahhoz, hogy egy időjárás-előrejelzést, vagy riasztást, figyelmeztetést kiadhassanak, időben és térben is széles spektrumú munkát kell folytatniuk. Hiszen nem elég most mérni – ezt évtizedeken keresztül meg kellett tenniük, és a jövőben is mérniük kell, hogy követni tudják az időjárási változásokat. S ha már ennyi adatuk van, ezeket fel kell dolgozniuk, nem csak a pillanatnyi időjárás-előrejelzések készítéséhez, hanem azért is, hogy a klímánkról, éghajlatunkról pontos ismereteket szerezzünk. Az elnök szerint mára ténykérdéssé vált, hogy az emberiség tevékenysége nagymértékben befolyásolja a Föld éghajlatának alakulását. Ezért ma kell tennünk annak érdekében, hogy az éghajlatunk minél kevésbé változzon, illetve a megfelelő óvintézkedéseket megtehessük, hogy elkerüljük, vagy el tudjuk viselni a változásokat.

Radics Kornélia úgy vélte: az OMSZ és a Klímabarát Települések Szövetségének közös konferenciája arra alkalmas, hogy bemutassák az intézményükben zajló munka gyakorlati és elméleti hátterét, és a meteorológusok által szerzett ismereteket a települések is hasznosítani tudják. Céljuk, hogy minél több információt juttassanak el a települések képviselőinek arról, hogyan változik éghajlatunk, ez milyen folyamatokat idéz elő, s mit tehetünk azért, hogy a változások minél kevésbé érintsék mindennapi életünket.

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke arról beszélt köszöntőjében, hogy az Amerikai Egyesült Államok legutóbb elkészült nemzetbiztonsági stratégiájában a nagyhatalmi és nemzeti érdekeik szempontjából legfontosabb kérdések között említették a globális felmelegedést, a terrorizmus, a nukleáris fegyverek, valamint különböző fertőző betegségek elterjedése mellett. A klímaváltozással az elnök szerint nekünk is foglalkoznunk kell, és az ismeretek terjesztése, valamint a felkészülés kapcsán a szövetség katalizátor szerepet kíván betölteni.

Az OMSZ szolgáltatásait Molnár László meteorológus ismertette a konferencián. A szolgáltatási osztály vezetője kiemelte, hogy önkormányzatoknak, vagy akár helyi rendezvények szervezőinek is tudnak speciális időjárás-előrejelzéseket készíteni, valamint riasztásokat, figyelmeztetéseket kiadni. Szolgálatuk saját rádióstúdióval rendelkezik, ahol igény szerint kistérségeknek is összeállítanak előrejelzéseket. Országos vagy regionális újságokat, weboldalakat is kiszolgálnak. A nagyobb tavak mentén élők, pihenők számára külön tájékoztatást adnak, a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos tapasztalatokról dr. Lakatos Mónika tartott figyelemfelkeltő előadást. Az éghajlatkutató arról számolt be, hogy globálisan 2014 volt a legmelegebb év, annak ellenére, hogy a ciklikusan jelentkező, erős felmelegedéssel járó úgynevezett El Niño jelenség ezúttal elmaradt. Európában és Magyarországon is a tavalyi év volt a legmelegebb. Hazánkban, mint megtudhattuk, 1901 óta 1,11 Celsius fokos melegedés történt, míg a csapadék mennyisége átlagosan 7 százalékkal csökkent. Nálunk is gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási helyzetek, ilyenek például a hőhullámok, melyek egyre hosszabb ideig tartanak a megfigyelések szerint.

Arról, hogy mire számíthatunk a jövőben globálisan, országosan és helyi szinten az éghajlatváltozás kapcsán, dr. Szépszó Gabriella beszélt. Az éghajlati osztály munkatársa kijelentette: a mérések egyértelműen igazolták, hogy az emberi tevékenység hatása közrejátszik a klímaváltozásban. Az elmúlt évszázadban 0,9 fokot melegedett bolygónk átalaghőmérséklete, míg az elkövetkező száz évben 0,5-től 5 Celsius fokig terjedő melegedés valószínűsíthető attól függően, hogy milyen útra tér az emberiség. Magyarországon a 2021-2050-ig terjedő időszakban 1-3 fokos, míg az évszázad végéig 4-5 fokos átlaghőmérséklet-növekedést prognosztizálnak.

Hazánk légszennyezettségével kapcsolatban Labancz Krisztina, OMSZ Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztályának vezetője osztott meg néhány érdekes adatot. Előadásából kiderült, hogy telente, a nagy hidegben – jellemzően amikor anticiklon uralkodik Közép-Európa felett – jelentős mértékű légszennyezettség-növekedés következhet be. Ilyenkor egyes szennyező anyagokkal még a városoktól távol eső mérőállomásokon is magas koncentrációban lehet találkozni. Budapest légszennyezettségének mért adatait, valamint ezek alapján a kétnapos előrejelzéseket, azaz a várható nitrogén-dioxid (NO2), kén-dioxid (SO2), ózon (O3) és kisméretű részecske (PM10 – azok a levegőben szálló részecskék, melyek átmérője 10 µm-nél kisebb) koncentráció értékeket az OMSZ honlapján tekinthetik meg az érdeklődők.

Tóth Zoltán légkörfizikus arra mutatott rá beszámolójában, hogy a mérési tapasztaltok szerint a légköri globális ózoncsökkenés hatására bekövetkező UV sugárzás növekedés az ózoncsökkenés megszűnése ellenére sem állt meg, ezért továbbra is kiemelt jelentőségű az UV sugárzás nagypontosságú monitorozása és ez alapján a lakosság tájékoztatása a nyári időszakban az egészségügyi kockázatok miatt. A fizikus egy meglepő jelenségre is felhívta a figyelmet: kis felhőzet esetén magasabb lehet az UV sugárzás, mint derűs időben, aminek oka a felhőszélek szórása.

Az OMSZ Informatikai és Módszertani Főosztályának vezetője egy korszerű mobil alkalmazást, valamint egy civil észlelőrendszert mutatott be prezentációjában. Tölgyesi László elmondta, hogy az okostelefonokra egy olyan, Meteora nevű alkalmazást fejlesztettek ki, amely óraként funkcionál, valamint a mobiltelefon aktuális helyzete alapján időjárási információkat szolgáltat, illetve riasztást ad különféle időjárási veszélyhelyzetek esetén. A meteorológia iránt érdeklődőket a MET-ÉSZ elnevezésű rendszer kiépítésével szólították meg: ennek célja, hogy megfelelő felületet teremtsenek mindazok számára, akik az időjárással kapcsolatos észleléseiket, képeiket megosztanák egymással.

Az emberek közti összefogás fontosságát illusztrálta a konferencia záróelőadásában Wantuchné dr. Dobi Ildikó. Az éghajlatkutató a lokális együttműködés pozitív példájaként hozta fel a londoni szmog-probléma rendezését, az országos szintű kooperáció kapcsán pedig az USA-beli porviharok megszűntetését említette (az úgynevezett „dust bowl”-okat a tartós aszály és a túl intenzív gazdálkodás együttes hatása idézte elő az Amerikai Egyesült Államokban az 1930-as évek során). A globális összefogás kapcsán is megismerhettünk egy jó példát: ilyennek tekinthető az Antarktisz feletti ózonlyuk-vékonyodás megállítása érdekében tett sikeres nemzetközi kezdeményezés. Miután a ’70-es években felismerték, hogy az ózonréteg csökkenéséért – ezzel együtt pedig az UV-B sugárzás felerősödéséért – jelentősrészt az úgynevezett CFC-gázok felelősek, a ’80-as évek végére sikerült odáig eljutni, hogy a világ államai a Montreali egyezmény alapján jelentősen korlátozták ezeknek a gázoknak az előállítását és használatát. A megállapodás eredményeképp a ’90-es évek közepe óta ismét nőtt az ózonréteg vastagsága.

A konferencián elhangzott előadások prezentációi letölthetők Dokumentumtárunkból.