„Maradék nélkül” - avagy hogyan csökkentsük az élelmiszerhulladék mennyiségét

Mára a fejlettebb országokban – így hazánkban is – a háztartásokban keletkezik az élelmiszerhulladékok meghatározó hányada. A jelenség mindennapjaink része, a lakosság csaknem egészét érinti, így megkerülhetetlen kérdéssé vált a NÉBIH tudásmegosztó és szemléletformáló programjaiban is. A szükségtelenül keletkező élelmiszerhulladékok, vagyis az élelmiszerpazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a NÉBIH– az EU LIFE pályázatának támogatásával megvalósuló „Maradék nélkül” elnevezésű programja. Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi gyakorlatát. A hivatal korábbi, reprezentatív felmérésből kiderült, a magyar lakosság meghatározó része komoly problémának tekinti az élelmiszerpazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.

A NÉBIH friss kutatása szerint az EU által becsült fejenkénti 39 kg helyett körülbelül 68 kg-ot tesz ki az élelmiszerhulladék mennyisége egy év alatt Magyarországon.


ENNEK CSAKNEM A FELE (33 KG) A TÉNYLEGES PAZARLÁS, VAGYIS, AMIKOR AZÉRT KERÜL EGY TERMÉK A KUKÁBA, MERT ELEVE FELESLEGESEN VÁSÁROLTUK MEG, VAGY TÁROLÁSI HIBA MIATT KELLETT IDŐ ELŐTT MEGVÁLNUNK TŐLE.

 

A fennmaradó hányadból körülbelül 47%-ot a nem elkerülhető hulladékok (pl. burgonyahéj, csirkecsont) képviselnek, míg a potenciálisan elkerülhető, alapvetően ehető összetevők (pl. alma, kenyérhéj, csirkebőr) mintegy 4%-ot tesznek ki.


AZ ELKERÜLHETŐ ÉLELMISZERHULLADÉKOK KÖZÖTT LEGGYAKORIBBAK AZ ÉTELMARADÉKOK, EZT KÖVETIK A SÜTŐIPARI TERMÉKEK (ELSŐSORBAN KENYÉR, KIFLI, ZSEMLE, KALÁCS), MAJD A ZÖLDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK, VALAMINT A TEJTERMÉKEK.

A háztartásokban elpazarolt élelmiszertömeg összesen mintegy 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő Magyarországon, míg más aspektusból vizsgálva az adatokat a tudatos vásárlói magatartás a házi kasszában személyenként 10-12 ezer forint megtakarítást eredményezhetne évente. A hivatal javaslata, hogy ezzel az összeggel bánjunk tudatosan, és a mennyiség helyett minőség elvet alkalmazzuk, vagyis vásároljunk inkább kicsit kevesebb, de jobb minőségű, lehetőleg magyar termékeket – ezzel egyúttal, a rövidebb szállítási távolságok miatt, a környezetet is védjük.


Forrás: FM Sajtóiroda/ magyarmezogazdasag.hu 2017.06.27.

http://magyarmezogazdasag.hu/2017/06/27/maradek-nelkul-avagy-hogyan-csokkentsuk-az-elelmiszerhulladek-mennyiseget