Magyarország feladatai az éghajlatvédelemben

Éghajlatvédelemmel foglalkozó hazai szervezetek, köztük a Klímabarát Települések Szövetsége konferenciát rendeztek az Országgyűlés épületében, azzal a szándékkal, hogy az ENSZ párizsi klímakonferenciájára készülve rámutassanak a veszélyes mértékű éghajlatváltozás megelőzése és hatásainak csökkentése érdekében szükséges teendőkre. Szövetségünk és a tagtelepülések munkáját Kovács Lajos elnök mutatta be a rendezvényen.

Az éghajlatváltozás miatt szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek egyre nagyobb károkat okoznak a mezőgazdaságban, városi élettereinkben és az infrastruktúrában. Ha erre nem készülünk fel kellőképpen, a természet nem lesz tekintettel vágyainkra, képességeinkre” – mondta előadásában Kovács Lajos, hangsúlyozva, hogy erre a kihívásra válaszokat kell találni. „A válaszok egyike vagyunk mi” – fogalmazott az elnök, s kifejtette, hogy a Klímabarát Települések Szövetsége jelenleg 27 települést fog össze, a nagyvárosoktól az apró falvakig.

A szövetség alapvető célja, hogy összegyűjtse a településeken meglévő, értékes tudásanyagot, valamint segítséget nyújtson ahhoz, hogy egységes módszertan alapján készüljenek el a települések klímastratégiái. Ez utóbbi célkitűzés kapcsán megtudhattuk: a Nemzeti Alkalmazkodási Központtal együttműködve megvizsgáltak tizenegy klímastratégiát, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezekben egy-egy téma az alkotók prioritásait tükrözve nagy hangsúllyal szerepel, míg néhány fontosabb témakör teljességgel hiányzik.

Kovács Lajos kiemelte, hogy a klímavédelem, és ehhez kapcsolódóan minden fejlesztés, stratégiai gondolkodás a települések, s összességében a nemzet megmaradásának egyik záloga. Éppen ezért a szövetség egy KEOP-program keretében közreműködne a nemzeti stratégiaalkotás módszertanának kidolgozásában, valamint egy olyan országos rendszer, „problémamegoldó közösség” kiépítésében, amely a megyei klímaplatformokon keresztül egészen a településekig el tudja érni az összes magyar önkormányzati vezetőt, és rajtuk keresztül az állampolgárokat. „Megalapozott stratégiát csak úgy lehet eredményesen megvalósítani, ha az a helyi közösségeken alapul.” – jelentette ki az elnök.

„A klímavédelemnek nem egyszeri környezetvédelmi akciónak, hanem olyan rendszernek kell lennie, amely az élet minden területén jelen van és hatni tud” – mondta Kovács Lajos, majd több tagtelepülés, Alsómocsolád, Hosszúhetény, Pázmánd, Szekszárd, Tatabánya és Veszprém sikeres programjainak ismertetésével arra hozott fel példákat, hogyan lehet a helyi közösségeket egy-egy konkrét cél érdekében összefogásra buzdítani.

A Magyarország feladatai az éghajlatvédelemben című konferenciát az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) rendezte meg az Országgyűlés felsőházi tanácstermében. A rendezvény az Európai Bizottság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az NFFT finanszírozásával valósult meg.
 
A konferencia első részében, amely az éghajlatváltozás kapcsán Magyarország globális felelősségére és teendőire hivatott rámutatni, Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője, Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, Bencsik János és Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő, az NFFT két tagja, Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere, Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, ifj. Chikán Attila, ALTEO Nyrt. vezérigazgatója, Teresita Irene Antazu López, az Esőerdei Őslakos Népek Regionális Szövetségének alelnöke, valamint Lajtmann Csaba, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke tartott előadást.

A tanácskozás második részében Pálvölgyi Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgató-helyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője, Németh Tamás, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának elnöke, Laki György, Kajárpéc polgármestere, Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója beszélt az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás helyi és országos intézményi stratégiáiról, illetve a jó példákról.