A klímaváltozás regionális kihívásairól tanácskoztak Nyíregyházán

2018 tavaszáig a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata térségi klímastratégiát dolgoz ki, és lakossági érzékenyítő akciókat, szemléletformáló programokat szervez, valamint a helyi szakmai és civil szervezetek, kutatóműhelyek és az önkormányzat részvételével rendszeresen ülésező munkacsoportot, azaz Éghajlatváltozási Platformot állít fel. – hangzott el Nyíregyházán a Klímabarát Települések Szövetségének Észak-Alföld régióbeli nagyrendezvényén, mely egy országos sorozat első állomása.

 

A Klímabarát Települések Szövetsége országjáró rendezvénysorozatának célja az akadémiai, egyetemi és más, független kutatóműhelyek, szakmai és civil szervezetek, az adott régió gazdasági szereplői, a megyei és települési önkormányzatok összefogása annak érdekében, hogy a helyi adottságokhoz és érdekekhez alkalmazkodva közös megoldást találjanak az éghajlatváltozást előidéző antropogén hatások mérséklésére és a klímaalkalmazkodás előmozdítására, melyek a nemzeti fejlesztési célkitűzések kiemelten fontos elemei.

Szabó István, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott,a Klímabarát Települések Szövetségének mottójában is olvasható „felelős közösség” kialakítása valóban fontos cél.” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 2016 decemberében az elsők között alakult meg a Megyei Éghajlatváltozási Platform, amelybe 20 szervezetet vontak be. A klímaváltozás lassítására és az alkalmazkodás lehetőségeinek megtalálására, minél nagyobb összefogásra van szükség.

 

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke köszöntőjében elmondta: „A klímaváltozás hatásainak mérséklése, valamint a klímaalkalmazkodás ügye nem csupán egy szűk kör feladata. Ebben érintettek vagyunk mindannyian személyesen és valamely társadalmi csoport tagjaként is. A Klímabarát Települések Szövetségének célja, hogy ne csupán a vészharangot kongassa, hanem kísérletet tegyen egy nagy társadalmi összefogás létrehozására is. A fenntarthatóság ugyanis nem csupán pénz kérdése. Regionális rendezvényeinken az éghajlatváltozás szövevényes kérdéskörének multidiszciplináris megközelítésével a közeljövő kihívásait és lehetőségeit vizsgáljuk, valamint a szélesebb szakmaközi kapcsolatok kiépítését szorgalmazzuk, mert közös felelősségünk tenni az élhetőbb, fenntartható holnapért.”

 

A KEHOP-1.2.0 projektekben a Klímabarát Települések Szövetsége a megyei pályázatokat koordinálja, valamint szakmai háttértámogatást biztosít. Ez egyebek mellett magában foglalja az éghajlatváltozási stratégiák kidolgozását megalapozó módszertani útmutatók összeállítását, a platformok tevékenységének országos szintű összehangolását, illetve kapocs a pályázók – szakpolitika – Irányító Hatóság alkotta háromszögben.

 

Dr. Botos Barbara a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Osztályának főosztályvezetője előadásában először a kiemelten fontos nemzetközi klímamegállapodásokra és azok jövőbeli állomásaira, várható eredményeire tért ki, majd ezt követően a magyarországi folyamatokra fókuszált. Arról tájékoztatta a közönséget, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2 (NÉS 2) közigazgatási egyeztetés alatt van, és hamarosan döntés születik az elfogadásáról. Előadásában hangsúlyozta, hogy az Éghajlatváltozási Platformok létrehozásába szükséges bevonni a civileket is, hiszen ők azok, akik összefogják az alulról és felülről jövő kezdeményezéseket. Kovács Barbara, az NFM Life-munkacsoport munkatársa a Life-pályázatokkal ismertette meg a résztvevőket, amelyeket várhatóan április 28-án írnak ki újra (szeptemberi leadási határidővel). A pályázatok elkészítéséhez az NFM Life-munkacsoportja 2017 július 1-ig nyújt segítséget.

 

Dr. Tamás János egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének intézetvezetője a városi vízgazdálkodás problémáiról, feladatairól és lehetséges megoldásairól tartott előadást. Szakmai álláspontja szerint az Urban Water Agenda 2030 fenntartható vízgazdálkodási célokat tűzött ki. Prezentációjában hangsúlyozta, hogy a városi vízkezelési problémák kezeléséhez integrált megközelítésre van szükség: intézeti integrációra, együttműködésre, valamint zöld infrastruktúrára, és be kell vonni a vízgazdálkodásba a csapadékvíz felhasználását is. A vízgazdálkodás területén is léteznek már SMART CITY megoldások, így például okos mérőhálózat és távfelügyeleti rendszer is. Az új technikáknak köszönhetően mostanra lehetségessé vált a szennyvízből ivóvíz előállítása is. A termálvizek fenntarthatóbb használatával kapcsolatban többek között a visszasajtolást és az öntözéses alkalmazást említette. Végezetül röviden néhány olyan projektet említett, amelyek a korszerűbb és fenntarthatóbb vízgazdálkodás érdekében határokon átívelő együttműködést kínálnak, mint amilyenek az Interreg-pályázatok és a JoinTisza is.