Jelentős megtakarítást hozhat a távfűtés

Jelentős megtakarítást hozhat a távfűtés

Létezik-e olyan technológia, amely egyszerre járul hozzá a kényelmes, élhető és egészséges városi léthez, miközben a családok kiadásait is csökkenti? A választ egyre több budapesti számára a távfűtés jelenti. A lakott területektől távoli, szabályozott hőtermelés úgy juttatja el a hőt a sűrűn lakott városrészekre, hogy az nem kapcsolódik helyben semmilyen károsanyag-kibocsátással.

A folyamatos távhőszolgáltatás előnyei nem merülnek ki abban, hogy a lakásokban vagy a lakóházakban elhelyezett, gázüzemű kazánokkal szemben nem kell sem tárolni, sem elégetni helyben semmilyen tüzelőanyagot. Így nemcsak a zsúfolt területek levegője lesz tisztább és egészségesebb, de a lakók sokkal nagyobb biztonságban is érezhetik magukat, hiszen nincs gáz, ami szivárogjon, elégesse az oxigént, szén-monoxidot juttasson a lakótérbe, vagy szélsőséges esetben felrobbanjon.

A korszerű épületekben, szabályozható távfűtéssel elérhető megtakarítások sora sem ér ott véget, hogy sem a kémény felújítására, sem a kazán karbantartására vagy cseréjére nem kell költeni. Ha összehasonlítjuk a távhő és az egyedi fűtési módok – például a lakásban vagy a társasházakban működő gázkazánok – költségeit, beleértve a karbantartást és az eszközök időszakos cseréjét is, akkor kiderül, hogy a távfűtés más hőellátási módokhoz viszonyított nagyobb kényelme és biztonsága nem, vagy alig kerül többe, de akár csökkentheti is a háztartások energetikai kiadásait.

Olcsóbb lehet, mint a gázfűtés

A Főtáv Zrt. egy konkrét, a távfűtés rendszeréhez csatlakozott, Budapest-belvárosi társasház adatain alapuló modellszámítása szerint az üzemeltetési költségeket, illetve a kazáncserére képzett tartalékot is figyelembe véve akár 3–4 százalékkal is kevesebbe kerülhet a fűtés és a melegvíz-ellátás a távfűtéssel, mint a gázüzemű kazán használatával. A kisebb lakásoknál magasabb, a nagyobb alapterületűeknél a technológia jellegéből adódóan kisebb a fajlagos megtakarítás értéke. Bármekkora is azonban a lakótér, a távfűtés kézzel fogható pozitív tulajdonságai, kényelmi és biztonsági jellemzői a gázfűtéshez képest versenyképes áron állnak a lakók rendelkezésére.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió éghajlatvédelmi stratégiája is a megújuló energia alkalmazását, illetve az energiafelhasználás hatékonyságának növelését szorgalmazza – a távhő ehhez nem kis részben képes hozzájárulni. Emellett egyre több nagyváros fejleszti rohamléptekkel távfűtését, belátva, hogy a lakók növekvő környezettudatosságának megfelelő hőellátásra van szükség.

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései eredményként a Főtáv távhőrendszere nyugat-európai színvonalú, hővesztesége alacsony. Egyszerűsége, tisztasága miatt egyre többen tudják: a távhő ma már nem a lakótelepek korszerűtlen fűtési módja. Lakóparkok és modern, a legszigorúbb környezetvédelmi minősítésekkel rendelkező irodaházak, középületek, vagy akár a budapesti állatkert is a távfűtés mellett döntött.

A széndioxid-kibocsátást is csökkenti az átállás

Csak Budapesten minden 10-10 ezer, gáz- vagy fafűtésről távhőre váltó háztartás és közület évi mintegy 47 tonnával csökkentené a fűtési eredetű károsanyag-kibocsátást, évi 8 ezer tonna, az üvegházhatásért részben felelős széndioxid kibocsátásától is megkímélve a várost, lehetőséget adva a megújuló energia felhasználására is. Az egyedi fűtési rendszereknél emellett az elöregedés, illetve az elmaradt karbantartás miatt veszélyessé váló füstgázelvezető rendszerek egyre több szénmonoxid-mérgezéses tragédiát okoznak. A távfűtésnél nincs helyi kibocsátás, így nem fenyegeti az otthonokat ez a veszély, ráadásul a több százezer forintos kéményfelújításoktól is mentesülnek a felhasználók.

Ma Magyarországon minden hatodik ember távfűtéses lakásban él, és ez a szám egyre bővül: több mint 650 ezer otthon élvezheti a távfűtés előnyeit. A Főtáv elsősorban meglévő vezetékek bővítésével, illetve újak létesítésével tervezi növelni azon területet, ahol elérhető a távfűtés, többek közt Zuglóban, Kőbányán és Angyalföldön is. A Főtáv szolgáltatásai jelenleg 23 budapesti kerületből 17-ben érhetők el.

Távfűtés a fejlett országokban

Európa és a világ számos országában reneszánszát éli a távhő felhasználása. A jellemzően a második világháború után kiépített rendszerek folyamatos fejlesztésével mára globálisan is az egyik legfontosabb környezetbarát, hatékony energiaellátási technológiaként tekintenek a távfűtésre.

Svédország minden városában van távfűtés, a többlakásos házak és intézmények több mint háromnegyede távhővel fűtött. Finnországban 50 százalék feletti a távhő részaránya a fűtésben és a melegvíz-ellátásban, Dániában pedig a fűtés és melegvíz-ellátás 60 százaléka származik ilyen forrásból. Nagy-Britanniában a következő másfél évtizedben óriási bővülésre számítanak a távhő szempontjából: a jelenlegi 2 százalékos háztartási arány 2030-ra 20 százalékra nőhet. Ausztriában a bécsi távfűtés nem csupán alacsony árának és minőségének, hanem a fenntarthatóság, ellátásbiztonság, stabil tarifák és a kényelem biztosításának is köszönheti 37 százalékos részarányát a város hőellátásában. New York városában a XIX. század vége óta üzemel a gőz hőhordozójú távfűtési rendszer a sűrűn lakott manhattani területeken. Az ázsiai országok közül Japánban, ezen belül is Tokióban jelentős a távhő jelenléte, míg Kína északi részén a széntüzelés és a közlekedés okozta, gyakran már komoly egészségügyi kockázatokat is rejtő légszennyezettség elleni harc eszközeként alkalmazzák a technológiát.

Forrás: Főtáv, privatbankar.hu