Három évünk maradt megmenteni a Földet?

A Föld légköre a múltban is nem egyszer ment át a maihoz hasonló változásokon, a mostani folyamat egyetlen, ám annál fontosabb tekintetben mégsem illeszkedik a sorba. Mégpedig elsősorban annak sebessége miatt. A korábbi változások zöme hosszú évmilliók alatt ment végbe. Ezzel szemben a jelenlegi felmelegedési periódus mindössze 150 évvel ezelőtt kezdődött, de már ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal emelkedjen, a jégsapkák és a gleccserek radikálisan visszahúzódjanak, ennek következtében pedig a tengerszint jelentősen emelkedjen.

A kutatások alapján legkevesebb 66 millió év telt el azóta, hogy a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja a maihoz hasonló gyorsasággal emelkedett volna. Amennyiben a jelenlegi pályán halad tovább az emberiség és kihasználja a bolygó teljes fosszilis energiakészletét, úgy a szén-dioxid-emisszió és az ennek nyomán tapasztalható felmelegedés valószínűleg az elmúlt 420 millió évet tekintve példátlan magasságokba fog emelkedni - állítják a tanulmány szerzői. 

Forrás: CDP Carbon Majors Report 2017

Geológiai értelemben 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés nem számít különösen szokatlannak. Történelme nagy részében a bolygó légköri hőmérséklétete jelentősen meghaladta a mai szintet, sőt, valójában sokkal gyakrabban volt az úgynevezett "üvegház" állapotban, mint nem. A legutóbbi ilyen üvegház állapot mintegy 50 millió évvel ezelőtt alakult ki a Földön, a globális átlaghőmérséklet 10-15 Celsius-fokkal volt magasabb, mint napjainkban. Ebben az állapotban a pólusok tökéletesen jégmenetesek voltak, az Antarktisz partján pálmafák nőttek, a jelenleg (már/még) fagyos kanadai sarkvidéken pedig aligátorok és teknősök élték életüket az akkori mocsárerdőkben.

A Föld pedig - minden ezzel ellentétes jellel szemben - technikai értelemben még mindig a jégkorszakokra jellemző légköri tüneteket mutatja, ami egyszerűen azt jelenti, hogy mindkét pólust jég borítja. A Föld légköri változása ciklikus jellegű, a két állapot korábban nagyjából 300 millió évente váltakozott.

Az ipari forradalom előtt az atmoszféra minden millió molekulájából körülbelül 280 volt szén-dioxid-molekula (280 ppm, "parts per million"). Napjainkban, elsősorban a fosszilis energiahordozók fokozott felhasználása miatt a koncentráció már 400 ppm körül alakul. Amennyiben az emberiség semmilyen erőfeszítést nem tenne az emisszió csökkentése érdekében, vagyis a teljes, a bolygón kitermelhető fosszilis energiahordozó-készletet eltüzelné, úgy a légköri szén-dioxid-koncentráció a 2250-es évre 2000 ppm körüli szintre emelkedhet - állítja a tanulmány.

A múltban a föld már tapasztalt hasonlóan magas légköri szén-dioxid koncentrációs szinteket, méghozzá nem is egyszer. Például úgy 200 millió éve, a triász korban, amely a dinoszauruszok elterjedésének ideje, a Föld légköri szén-dioxid-koncentrációja elérhette a 3000 ppm-et is. 

Borítékolható, hogy ebben az esetben az emberiség ma még elképzelhetetlen mértékű társadalmi-gazdasági kihívásokkal nézne szembe a drámai klímaváltozás hatására.

Az új tanulmány mindemellett arra is rávilágít, hogy a szén-dioxid-koncentráció mostani emelkedése nagyobb mértékű felmelegedéshez vezetne a jövőben, mint a korábbi, hasonló légköri viszonyok. A Föld légköri hőmérséklete ugyanis nem csupán a szén-dioxid, és az egyéb üvegházgázok légköri koncentrációjától függ. Kevésbé köztudott, da a naptevékenység intenzívebbé válása ugyancsak ebbe az irányba hat. A nap ugyanis a hidrogénból héliumot előállító nukleáris fúzió hatására egyre fényesebbé vált az idők folyamán, és napjainkban körülbelül 30 százalékkal erősebb a fénye, mint a Föld kialakulását követően.

A várható felmelegedés mértékét tehát az határozza meg, hogy a nap változó ereje kombinálódik az üvegházhatással. A földtörténeten áttekintve a tanulmány szerzői szerint megállapítható, hogy a nap erejének növekedésével párhuzamosan a szén-dioxid-koncentráció csökkent, vagyis a két hatás hosszú távon nagyjából ellensúlyozta egymást - eddig. A jövő azonban más lehet. A tanulmány szerzői szerint a felmelegedést okozó tényezők a múltban sosem álltak olyan magas szinten, mint ahogyan a jövőben lesznek, amennyiben az emberiség a Föld teljes fosszilis energiakészletét felhasználja. Ebben az esetben úgy 2250 környékére olyan viszonyok alakulhatnak ki a Földön, amelyekre korábban a mégoly gazdag földtörténelem folyamán nem akadt példa.

A NASA animációja az elmúlt 137 év globális átlaghőmérséklet emelkedéséről: 

[A videó megtekinthető a portfolio.hu-n megjelent cikkbe ágyazva.]

Kutatók egy másik csoportja nyílt levélben arra figyelmeztet, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megakadályozza a változások visszafordíthatatlanná válását. A többek között az ENSZ korábbi klímavédelmi főnöke, Christiana Figueres által jegyzett levél azonnali cselekvésre szólítja fel a kormányokat, vállalatokat, tudósokat és gyakorlatilag a Föld teljes népességét. Következtetésük szerint, amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás szintjét 2020-ig sikerülne érdemben mérsékelni, a globális hőmérséklet vélhetőleg nem lépné át a már visszafordíthatatlan változásokat eredményező szintet/küszöböt.

A drámai változásokat elkerülendő hat célt jelöltek ki 2020-ra:

--> a villamos energia termelésében a megújuló energiaforrásoknak el kellene érnie a 30 százalékos részarányt;

--> a városoknak és államoknak konkrét terveket kellene kidolgoznia annak érdekében, hogy a fosszilis energiahordozók 2050-ig teljesen kivezethetők legyenek az energiamixből;

--> az újonnan forgalomba állítandó járművek 15 százalékának elektromos hajtásúnak kellene lennie;

--> az erdőirtásokkal összefüggő emissziós terhelés csökkentése;

--> az erdőirtásokkal összefüggő emissziót jóval 2050 előtt felére kell csökkenteni, ennek érdekében terveket kell kidolgozni,

--> a pénzügyi szektort több zöld kötvény kibocsátására kell ösztönözni a klímaharc támogatása érdekében.

Bár a levél céljai igencsak hadilábon állnak a Trump adminisztráció prioritásaival, amelynek a klímaváltozás kérdése nem szerepel a napirendjén, a szerzők a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérésére szólítják fel a világot, az Egyesült Államok kormányának támogatása hiányában is. 

A kapujában állunk annak, hogy 2020-tól képesek legyünk csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátás mértékét, (...) a számunkra a következő három évre adott lehetőség egyedi a történelemben

 - fogalmaznak.

Címlapkép: MTI/EPA, Sebastian Nogier.

Forrás: portfolio.hu 2017.07.13.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/peldatlan_forrosagot_hozott_a_klimavaltozas_harom_evunk_maradt_megmenteni_a_foldet.1.256427.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link