Éghajlatunk védelmében tartottak klímakonferenciát a Megyeházán

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a közeljövőben több szakmai rendezvény során közvetíti a térség lakói, közintézményei, gazdasági szereplői felé az idén kidolgozásra kerülő megyei klímastratégiában foglaltakat, amiben segítségére lehet több oktatási, kutatást végző, illetve állami intézmény, szervezet is.

A köztudatban elég felületesen meglévő éghajlatváltozási ismeretek rendszerezett, célzott átadása a cél, valamint hatékony, a jövőre nézve környezettudatos személet kialakítása már gyerekkortól a megye lakosaiban. A Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia illeszkedik a Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott Módszertani útmutatóban, valamint az országos klíma- és energetikai dokumentumokban foglaltakhoz.

A konferencia öt előadása mind más területre hívta fel a figyelmet.

Pajna Zoltán megyei közgyűlési elnök - utalva arra, hogy Magyarországon minden megye elkészíti a saját klímastratégiáját - köszöntőjében kifejezte reményét, hogy Hajdú-Bihar nem csupán egy lesz a tizenkilencből, hanem egyedi, innovatív stratégiát dolgoz ki.

Fári Ádám projektmenedzser a Klímabarát Települések Szövetségét mutatta be, amely 2009-ben alakult és ma már 38 tagja van. Céljuk a klímaváltozás mérséklése és az ehhez való alkalmazkodás helyi szintű támogatása. Célcsoportjába önkormányzatok, gazdasági szereplők, tudományos műhelyek, szakmai és civil szervezetek, valamint a hatóságok és oktatási intézmények tartoznak. Eszközei között szerepel az egységes klímastratégia létrehozása, a helyi érintett szereplők összefogása, a széleskörű tudásmegosztás és egyfajta tudásbázis létrehozása, valamint hatékony szemléletformálás.

Befolyásolja-e az ember, és ha igen, milyen mértékben, a klímaváltozást? Ez volt az egyik fő kérdés, amely kapcsán Dr. Szabó György docens, a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője egyértelművé tette, hogy nem lehet struccpolitikát folytatni, hiszen konkrét adatokkal kimutatható, az utóbbi évszázadban - emberi közreműködésre - ugrásszerűen nőtt a két legveszélyesebb anyag, vagyis a szén-dioxid és a metán felhalmozódása a Föld légkörében, amiből egyenesen következik az üvegházhatás fokozódása. A globális felmelegedés ebből eredeztethető leginkább, ami pedig bolygónk geológiai jellemzőit, felszínföldrajzát, valamint magát az élővilágot is hátrányosan befolyásolhatja.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Csik Attila területfejlesztési referens gyakorlati témákkal, a klímastratégia kidolgozásával és az úgynevezett Éghajlatváltozási Platform létrehozásával kapcsolatos ismeretekkel bővítette a konferencián résztvevők információit. Arra is figyelmeztetett, hogy egyfajta túltelítettség fedezhető fel az emberekben, ha az éghajlatváltozásról van szó, a hétköznapi embereknél pedig sok esetben már el sem éri az ingerküszöböt, ha ebben a témában kapnak információt. Holott ezzel foglalkozni nagyon fontos, ám nem mindegy, hogyan kommunikálnak róla a nyilvánosság felé. A 2017-es, 2018-as év tervezett feladatairól is szó esett tájékoztatójában. Idén novemberre el kell készülnie a megye klímastratégiájának, további szakmai rendezvények várhatóak, illetve szemléletformáló akciók során ott lesznek például a nyári Campus Fesztiválon és a Farmer Expón. Interaktív előadásokat, rajz-, fotó-, és irodalmi pályázatot is tervez a megyei önkormányzat, s ezeknek is természetesen a klímaváltozás lesz a fő témája.

A hatékony szemléletformálás kapcsán jegyezte meg Dr. Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikai referense, hogy nagyon fontos annak irányultsága is, hiszen szerinte ma már nem csak, illetve nem elsősorban a magánembereket, inkább az ipari szereplőket kell elérni és megszólítani. Ő a LIFE Éghajlat-politikai Alprogramról beszélt előadásában, ami gyakorlatilag az Európai Unió éghajlat- és környezetpolitikai céljainak megvalósítását szolgáló eszközt jelenti. Az éghajlatváltozással kapcsolatos támogatások kapcsán jó hírként közölte Toldi Ottó, hogy az eddigi 40%-os önrész helyett már csak 20%-ot kell a pályázónak állnia, hiszen az EU 60%-a mellé 20%-ot hozzátesz a magyar állam is, amely egyre inkább nyit a klímapolitikai témák felé.

A konferencia végén érdekes, hasznos, gondolatébresztő gyakorlati példákkal szolgált Csákberényi Nagy Gergely, a Megújuló Energiapark Kutatóközpont Kft. ügyvezetője. Hő- és energiatermeléssel kapcsolatos tippek, a köztudatban még nem igazán elterjedt gazdálkodási, építkezési módok kerültek terítékre, amelyek gyakorlatilag már mind léteznek, sőt, a megyében is fellelhető több példa ezekre, ám széles körben nem ismertek. Emellett a vendégek megtudták, hogy a kutatások folyamatosak intézetükben, és további energiatakarékos, egyszersmind környezettudatos és környezetkímélő technikák kifejlesztése zajlik, amelyek jól beilleszthetőek a megyei klímastratégiába.

Forrás: hbmo.hu 2017.06.24.

https://www.hbmo.hu/HPage.aspx?key=1878

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs.