Az energiahatékony települések megvalósításáról szólt a MEHI konferenciája

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) rendezvényén a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok és finanszírozási megoldások kerültek bemutatásra május 12-én. A bevezetőben említésre került, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség kiemelte az önkormányzatok szerepét, és azt, hogy az energia-hatékony beruházások felének épületek felújításával kellene foglalkoznia.

Egy innovatív energiahatékonyságot támogató beruházási mód a CITYnvest, amely helyi önkormányzatokat segít alternatív finanszírozási modellek megtalálásában. 24 modell alapján megkeresi a legmegbízhatóbb megoldást, amiben a szerződő fél dönti el, mekkora kockázatot vállal, és melyik megoldás (pályázat, ESCO, magánfinanszírozás) számára a legmegfelelőbb. Az egyik mintaprojektben Saerbeck (Németország) éghajlati közösségi programot hozott létre, napelemes panelházzal és önkormányzati bioenergia parkkal. A felújítási tervekre egy lehetséges finanszírozási mód az ESIF, egy strukturális alap, mely az alacsonyabb jövedelmű országokat támogatja, az EFSI pedig egy stratégiai alap, ami a kezdő támogatásban segít. Az EBRD (Európai Felújítási és Fejlesztési Bank) Magyarországon kiemelt célú projekteket finanszíroz. A társasházak felújításához hozott példa a lettországi „Sunshine Project”, mely több országból keresett finanszírozókat. 3 épületet vontak be, 2000 résztvevővel, és a beruházás 20 év alatt megtérülhet.

Fotó: Lajtmann Csaba, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

A hazai tapasztalatokról beszélt a Cotech munkatársa, mely 15 éve végez ESCO tevékenységet, és eddig 250 intézmény felújításában vettek részt. A finanszírozási mód előnye, hogy nem igényel forrást, a felelősség egy kézben van, emellett energia- és költségmegtakarítást eredményez, a legkorszerűbb műszaki megoldások alkalmazásával. Egyik projektjük a Keleti pályaudvar fűtéskorszerűsítése, amit 4 hónap alatt kiviteleztek, és amellyel 75%-os energia megtakarítást értek el.  

Megtudhattuk, hogy Ausztriában ösztönzési rendszer működik: kötelező az energiacégeknek az általuk eladott energia 0,6%-nak megfelelő megtakarítást elérniük évente a fogyasztóknál, valamint energia-hatékonysági beruházásokat kell támogatniuk. A hazai ösztönzőkre hozott példákat az IMRO munkatársa. Az önkormányzat kezdeményezésére közösségi tervezés és nyitott fórum indulhat el, de akár rendeletben is támogathatja a felújításokat az önrész biztosításával. Letenyében az előbbi, Marcaliban az utóbbi (ZBR - Zöld Beruházási Rendszer pályázat támogatása) valósult meg ily módon, hőszigeteléssel és nyílászáró cserével.

Fotó: Földi György Dávid, Klímabarát Települések Szövetsége

Az Energiaklub a SEAP hazai tapasztalatait osztotta meg. A Polgármesterek Szövetségének több mint 6200 aláírója (24+16 magyar tag) vállalta, hogy 2020-ig 20%-os CO2 kibocsátás csökkenést ér el. Idén már nem csak az energiahatékonyság, hanem a klímavédelem is szerepel az akciótervben (SECAP), és immár 40%-os csökkenést irányoz elő 2030-ig. Egy aprófalvas példát vizsgálva a CO2 jegyzék szerint az épületek közel 80%-kal járulnak hozzá a kibocsátáshoz, ezzel szemben egy városnál ez az arány 40-50%-os, az ipar pedig további 30-40%-ot tesz ki. Az önkormányzatok a CO2 megtakarítást megújuló energia alkalmazásával (50-80%) és ipari korszerűsítéssel (40%) kívánják fedezni, a 18. kerület pedig épület felújítással 45%-ot szeretne megtakarítani.

Az előadások után kerekasztal beszélgetések zajlottak, ahol az előadók és meghívott szakemberek válaszoltak a felmerülő kérdésekre.

A fotókat Lajtmann Csaba (Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség) és Földi György Dávid (Klímabarát Települések Szövetsége) készítette.